Dr. Varga Judit: szembeszállva "az ideológiai nyomásgyakorlással"
Dr. Varga Judit a fórum címére utalva - Magyarország Alaptörvénye
10 éves - gyökerek, értékek és szuverenitás - azon véleményének adott hangot, miszerint ezek azok az igazodási pontok, amelyek napjaink globalista világában
megkérdőjeleződnek. Ezért is fontos szerinte, hogy időről időre "számot
vessünk és emlékeztessük magunkat arra, hogy honnan jöttünk,
egyben meghatározzuk azt is, hova kívánunk tartani",
hozzáfűzte: "tudatában kell lennünk, kik vagyunk" és
mi az, amit szükséges átörökíteni a következő generációknak.
Magyarország alaptörvényét a szimbolikát sem nélkülözve
húsvét hétfőn hirdették ki - idézte fel a miniszter,
megjegyezve, hogy - meglátása szerint - "a magyarok alapvető szokásait, kultúráját,
jogrendszerét is a keresztény elköteleződés alakította".
Hozzátette: az Alaptörvény hitvallásában is rögzítették a kereszténység
nemzetmegtartó erejét, valamint hogy Magyarország alkotmányos
önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam
minden szervének kötelezettsége.
A miniszter szerint az alaptörvényt az értékrendbeli
elköteleződés következtében kritikák kereszttüzében
született, tíz év távlatából kijelenthető, hogy az
alkotmányozó helyesen járt el, amikor a nemzeti identitás
alapjogi rögzítése mellett tette le a voksát. Varga Judit
kitért arra is, hogy az 1989-es rendszerváltoztatáskor létrehozott
alkotmány deklarálta az ideiglenességét, a szabályozás
politikai kompromisszumok mentén íródott és csupán jogosultságok
összességét tartalmazta. Hiányzott belőle a kohézió, a morális
többlet, amely a társadalom működőképességét lehet
garantálni, azaz hiányzott belőle a helytállás, a kötelezettség
és a másokért való felelősség.
Idézve Orbán Viktor miniszterelnök szavait, azt mondta: a magyarok
úgy döntöttek 2010 tavaszán, hogy az átmenetnek véget vetnek és
felismerték, hogy új Alaptörvényre van szükség, amely kellő
védelmet biztosít Magyarország és a magyarok számára és gyors
válaszokat ad a 21. századi kihívásokra.
Utalva az Alaptörvény hatályba lépésére, azt mondta: a
történelmi pillanat 2012-ben érkezett el, amikor is a
posztkommunista időszak nemcsak formailag zárult le, hanem
közjogilag is új lapra helyeződött az önálló demokratikus
magyar állam.
Dr. Varga Judit egyebek mellett azt mondta: az Alaptörvénnyel
Magyarország nemcsak az állami szervek, az állam berendezkedésének
leírására vállalkozott, hanem "az egész közösségnek" kívánt
referenciapontot nyújtani, ezzel hitet tett amellett, hogy az
alkotmányosság eszménye nem csupán szabályok összessége, hanem
több annál, meghatározza nemzeti hovatartozásunkat,
identitásunkat, világnézetünket és szuverenitásunkat és
közvetíti azokat az értékeket, amelyet őseink határoztak meg a
jövő Magyarországa számára.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai
egység sokszínűségéhez - idézte a miniszter az Alaptörvényt,
hozzátéve: megítélése szerint ma Európában két erő feszül egymásnak, az erős
nemzetállamok állnak az egyik oldalon, míg a másikon a
föderalista elképzelés, az európai egyesült államok. Dr. Varga
Judit utóbbi politikai fegyverének nevezte többek közt az
ideológiai nyomásgyakorlást, a "jogállamiságnak csúfolt
zsarolóeszközt", valamint "a politikai korrektséget
mellőző nyelvezetet". Mindenkire, aki nemet mond az illegális
migrációra, védi saját szuverenitását, kíméletlen támadást
indítanak - fogalmazott.
Dr. Varga Judit arról is beszélt, hogy számos kritika érte az
Alaptörvényt azért, mert "komolyan vettük a lisszaboni
szerződésben foglaltakat és úgy gondoltuk, hogy az alkotmányozás
igenis nemzeti hatáskör". Hozzátette: Magyarország az utolsó
paragrafusig tartja magát a kötelezettségeihez, elveihez és az
utolsó bekezdésig rá fog mutatni arra a kettős mércére, amit az
uniós intézmények alkalmaznak velünk szemben.
A miniszter arra is kitért, hogy az Alaptörvény egyértelműen
kimondja, hogy európai uniós tagságunk nem korlátozhatja
Magyarország területi egységére, népességére, államformájára
és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen
rendelkezési jogát.
Mi hiszünk az Európai Unió jelmondatában: az "Egység a sokféleségben" - mondta dr. Varga Judit, amely nem fér össze a szerinte elvárt homogenitással. Olyan politikában hiszünk, amely képes kétségbe vonni a mainstream gondolkodást - folytatta a miniszter, aki hangsúlyozta: a demográfiai kihívásokat nem bevándorlással kell megoldani, mert a bevándorlás nem csupán gazdasági kérdés, hanem identitásbeli kérdés is.
Külön szólt arról is, hogy az Alaptörvény sajátossága a munka
elismerése és támogatása, a munka olyan értéket teremt, ami
lehetőséget biztosít az egyén kibontakozásához és a közösség
fejlesztéséhez, gyarapodásához - mondta.
Dr. Varga Judit napjaink legfontosabb kérdésének nevezte, hogy meg
tudjuk-e tartani azt a szabad rendelkezési jogot, amely
nélkülözhetetlen a jogállamiság és az alkotmányos identitás
megőrzéséhez.
Dr. Gulyás Gergely: "csak a kormányoldal a szabadság örököse Magyarországon"
Magyarországon azért van különösen nagy tétje a választásoknak,
mert csak a jelenlegi kormányoldal a szabadság örököse, akinek a
demokratikus meggyőződése megkérdőjelezhetetlen - jelentette ki
a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Dr. Gulyás Gergely azt mondta, az Európai Uniónak ma kizárólag olyan
vezetői vannak, akik történelmi szerencséjükből adódóan
mindig a szabadságban, a demokráciában beszéltek arról, hogy
milyen fontos a szabadság, a demokrácia. Ezzel szemben a magyar
állami vezetők - a miniszterelnök, az államfő és a házelnök -
a diktatúra, az elnyomás időszakában is a jogállam fontosságát
hangsúlyozták. A nyolcvanas években a fizikai elnyomással, a
személyes egzisztencia tönkretételével szembenézve foglaltak
állást a szabadság és a demokrácia mellett.
Ez nyilvánvaló különbség a demokratikus elkötelezettségben
Nyugat- és Közép-Európa között. A "mi jogállamiság
iránti elkötelezettségünk nem üres szólam, (...) hanem valós
meggyőződésen alapul" - hangoztatta a miniszter.
Az elmúlt évtizedben nemzetközi szervezetek sok olyan véleményt
fogalmaztak meg az alaptörvényről, amit a kormány méltánytalannak
vagy kiegyensúlyozatlannak érez - mondta.
Jó ellenpéldaként említette az Európa Tanács Parlamenti
Közgyűlésének 2013-as határozatát, amely szerint a magyar
parlament először a szabad és demokratikus Magyarország
történetében megváltoztatta korábbi alkotmányát, amelyet az
egypártrendszerből örökölt, új és modern alaptörvényt
fogadott el demokratikus eljárás, intenzív parlamenti vita és a
civil társadalommal folytatott párbeszéd után.
Dr. Gulyás Gergely hangsúlyozta: büszkék arra, hogy Magyarország a
rendszerváltozást követően képes volt olyan alaptörvényt
elfogadni, amely választ ad a modern társadalmi kérdésekre is.
Közölte, bár Magyarország utolsó volt a térségben azon államok
sorában, amelyek a kommunizmus leküzdése után demokratikus
országgyűlés által alkotmányt tudtak elfogadni, ez lehetőséget
adott arra, hogy reagáljon a közben eltelt két évtized
jogfejlődésére, társadalmi és politikai változásaira.
Az alaptörvény sok rokonságot mutat az EU Alapjogi Chartájával,
amely - mondhatni - a magyar jogszabály mintájául szolgált -
jelezte.
Kiemelte, hogy máig fontos politikai viták tárgyát képezi az
alaptörvény, pedig bármely kabinetnek lehetővé teszi a hatékony
kormányzást. Kellő alkotmányos ellensúlyokat tartalmaz, és a
magyar történelemben először rögzíti a hatalmi ágak
elválasztásának elvét - tette hozzá.
A magyar belpolitikai helyzetre kitérve dr. Gulyás Gergely úgy
vélekedett, hogy a velük szemben álló szereplők demokratikus
meggyőződése rendkívül gyenge, demokratikus hagyományokkal
pedig nem rendelkeznek.
Emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény az államadósság
korlátairól szóló kitételt is tartalmaz. Ez önmagában ok arra,
hogy politikai ellenfeleik nem kedvelik az alkotmányt, az ő
kormányzásuk ugyanis mindig az államadósság drámai
növekedésével járt - jelentette ki.
Magyarországon ma azok vannak ellenzékben, akik annak idején "páros lábbal tiporták" a gyülekezési jogot, fizikai erőszakot alkalmaztak a velük törvényes keretek között egyet nem értőkkel szemben - mondta a miniszter.
Az alaptörvény tartalmazza Magyarországnak a népességére
vonatkozó rendelkezési jogát. Mivel az "ellenzék
migrációpárti", ez korlátot jelent a törekvéseinek -
emelte ki.
Dr. Gulyás Gergely rámutatott arra, hogy Európával is van konfliktus:
a magyar alkotmány szerint az apa férfi, az anya nő, ezzel szemben
az Európai Parlamentben arról hoztak határozatot, hogy az apa is
szülhet.
Úgy értékelt: nehéz konszenzusra jutni, de szerencsére
"demokráciában élünk, ezért a választópolgárok többsége
dönt" a politikai irányvonalról. Mindenki szabadon határozhat
arról, hogy melyik szemléletet részesíti előnyben.
Ami biztos, hogy "Magyarország alkotmánya stabil" - mondta a miniszter.
(Forrás: MTI)