Dr. Spronz Júlia ügyvéd, a nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó Patent Egyesület jogsegély-szolgálatának vezetője szerint helyesen járt el az a rendőr ezredes is, aki arról számolt be a lapnak, hogy felettese zaklatta és bántalmazta őt, ennek pedig nem volt következménye. Az ügyvédnő nem lepődött meg a történteken. Jellemző – mondta a Népszavának adott interjújában –, hogy a munkahelyeken nem lépnek fel a zaklatásokkal szemben. Különösen akkor nem, ha olyan, szigorú hierarchián alapuló szervezetről van szó, amilyen a rendőrség is, és a bántalmazó – ahogyan az lenni szokott – magasabban áll a hivatali ranglétrán, mint a bántalmazott.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) rendőrezredesének – egy középkorú nőnek – „magánéleti kapcsolata” volt munkahelyi elöljárójával, egy vezérőrnaggyal. Szakított vele, de az ORFK csúcsvezetéséhez tartozó férfi ebbe nem törődött bele. Hónapokon át verbálisan zaklatta beosztottját, válogatott szidalmakat vágott a fejéhez, majd a munkahelyén bántalmazta.
Az inzultus után az ezredes látleletet vetetett fel a sérüléseiről, és a szolgálati út betartásával jelentette a történteket az országos rendőrfőkapitánynak. Erre őt „rendelték át” más szervezeti egységhez. Intézkedés hiányában az ezredes feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen.
Az ORFK a „leghatározottabban visszautasította” az állítást, hogy az országos főkapitány elmulasztotta volna a jogszabályokban előírt intézkedési kötelezettségét, ám a lap ismételt kérdésére sem közölt konkrétumot.
A Központi Nyomozó Főügyészség arról tájékoztatta a Népszavát, hogy az ügyben „alárendelt megsértésének vétsége és más bűncselekmény miatt” nyomozás van folyamatban. Az ügyészségi válasz szerint gyanúsítotti kihallgatás még nem történt.
Dr. Spronz Júlia szerint akkor van esély rá, hogy „házon belül” fellépjenek a hasonló esetekkel szemben, ha az adott munkahelyen létezik a panaszok kivizsgálására elfogadott szakmai protokoll, eljárási rend. Tudomása szerint a rendőrségen nincs ilyen. Máshol sem jellemző Magyarországon. A Patent Egyesületet – amelynek munkájában speciális jogi szakértők mellett pszichológusok is részt vesznek – eddig egy színházi társulat, több felsőoktatási intézmény és néhány multinacionális cég képviselője kereste meg azzal, hogy tanácsot kérjen, milyen módon lehet feltárni és megelőzni a szexuális visszaéléseket.
Sok nő várja a főnökségtől, hogy tegyen valamit a zaklatókkal szemben, de általában nem történik semmi – folytatta dr. Spronz Júlia. A Patent Egyesület egészen Strasbourgig vitt egy hasonló ügyet, amely idehaza nem kapott jogorvoslatot. „Sajnos, ott sem jártunk sikerrel” – utalt a bizonyítási nehézségekre az ügyvéd.
Az ORFK ezredesének ügye szerinte rávilágít arra, hogy a rendőrség mennyire veszi komolyan a párkapcsolati erőszak és a bántalmazás elleni fellépést. Dr. Spronz Júlia úgy tapasztalja, hogy ez a prioritási sorrend legalján helyezkedik el.
„Mi, jogvédők, általában nem gondoljuk jó stratégiának, ha a sértett behúzza fülét-farkát” – folytatta. Családjogi ügyekben azonban a Patent Egyesület csak ritkán javasolja, hogy az áldozat a nyilvánossághoz forduljon. Más a helyzet akkor, ha az illető egymagában kénytelen felvenni a küzdelmet a teljes munkahelyi vezetéssel, a hatalommal szemben. Ilyenkor a sajtó lehet az a külső szereplő, amely nem engedi, hogy a bevett gyakorlatnak megfelelően szőnyeg alá söpörjék az ügyet. A média egyúttal védelmet is jelenthet a panaszos számára.
Dr. Spronz Júlia felidézte, mi történt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyukodon. Németh-Kiss Pálma, az önkormányzatnál dolgozó anyakönyvvezető az RTL Klubban beszélt arról, hogy Czibere József polgármester rendszeresen zaklatta és fenyegette őt. A nő feljelentést tett, de a rendőrség arra jutott, hogy nem történt bűncselekmény. Végül a megyei főügyészség mégis elrendelte a nyomozást, a gyanúsítottként kihallgatott polgármester Fidesz-tagságát felfüggesztették.
