Az Európai Unió 2020. december 7-én hozott létre globális
szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők
kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben,
akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért
felelősek – tájékoztatott az MTI.
A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti
számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a
béke megőrzését, a nemzetközi biztonság erősítését,
valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok
megszilárdítását és előmozdítását. A szankciók azokra az
emberekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és
amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.
A megszorító intézkedések uniós beutazási tilalmat írnak elő
a listán szereplők számára, valamint pénzeszközök
befagyasztását a magánszemélyeknek és a szervezeteknek.
Ezenkívül uniós állampolgároknak, vagy az Unióban bejegyzett
szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket
rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben felsoroltak számára.
Az Európai Unió Tanácsának december 7-i határozata szerint a
szankciók továbbra is minden eddig jegyzékbe vett emberre és
szervezetre vonatkoznak, kivéve egy valakire, aki időközben
elhunyt. A szankciós lista jelenleg tizennégy személyre és négy
szervezetre vonatkozik.
Az EU első alkalommal március végén vetett ki szankciókat az emberi jogok súlyos megsértése miatt. Többek között a következő jogsértéseket vette célba: tömeges önkényes fogva tartások, különösen a Hszincsiang területén élő ujgurok esetében Kínában, elnyomás a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, bírósági eljárás nélküli kivégzések és erőszakos eltüntetések Líbiában, az LMBTQ-személyek és a politikai ellenfelek elnyomása és a velük szemben alkalmazott kínzás Csecsenföldön, Oroszországban, valamint a kínzás és a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések és emberölések Dél-Szudánban és Eritreában.
