Magyarországon 2016-ban vezették be a chippel ellátott személyi igazolványt, ettől kezdve aki akarta, az ujjlenyomatát is rögzíthette az adathordozón, de ez eddig opcionális volt - emlékeztet cikkében a Népszava.
A törvénymódosításról még tavaly novemberben szavazott a
parlament. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára
akkor a kormány nevében azzal indokolta a változást, hogy a
tagállamok által kiállított nemzeti személyazonosító
igazolványok biztonsági szintje jelentősen eltér, és emiatt
magas a hamisítás és az okmányokkal való visszaélés kockázata.
Szakértői vélemény szerint a gyakorlatban most annyi történik majd, hogy egy olyan új adatot is kezelni fog a Belügyminisztérium, ami a korábbiaknál kétségtelenül komplexebb információt nyújt a polgárról. Ezért ezt az irányelvet szoros összefüggésben kell alkalmazni az uniós adatvédelmi irányelvvel, vagyis a célhoz kötöttség elve itt kétszeresen is érvényesül. Ez azt jelenti, hogy
az ujjlenyomatot csak akkor lehet használni, ha a törvényben előírt kötelezettségeiket másképpen nem tudják teljesíteni a rendészeti szervek, és az adatot csakis az adott célhoz kötve használhatják. Például egy bűncselekmény felderítéséhez.
Vagyis az elvileg előfordulhat, hogy egy bűncselekmény esetén, ha kizárólag az ujjlenyomat áll a hatóságok rendelkezésére a lehetséges elkövetőtől, akkor ezt összevethetik a személyi igazolványokhoz leadott ujjlenyomatok adatbázisával. De ebben az esetben is csak és kizárólag a gyanúsított ujjlenyomatát használhatják.
Ha pedig valamely állami szerv jogtalanul használja
az adatbázist, az maga is bűncselekményt követ el. - Itt a
jogosulatlan adatkezelés és a hivatali visszaélés esete merülhet
fel, persze kérdés, hogy ezt az állampolgár az állammal szemben
mennyire tudja majd bizonyítani – mondta a Népszavának dr. Schiffer
András ügyvéd.
A cikket teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.
