Egy 578 szavazattal, 28 ellenszavazat és 79 tartózkodás mellett
elfogadott állásfoglalásban a képviselők felsorolták, milyen
azonnali intézkedésekre lenne szükség az adóelkerülés,
adócsalás és pénzmosás visszaszorítására. Felkérték a
Bizottságot, hogy lépjen fel jogi eszközökkel azokkal a
tagállamokkal szemben, amelyek nem hajtják végre megfelelően a
hatályos jogszabályokat. Különösen azokat a hivatalban lévő
vagy korábbi államfőket és minisztereket illették kritikával,
akiknek az üzelmei a Pandóra-iratokkal napvilágra kerültek.
A képviselők már az iratok közzététele után két nappal, az
októberi plenáris vitán hangot adtak felháborodásuknak. A
mostani állásfoglalás nyomatékosítja bírálataikat.
Az állásfoglalásban azt kérik a képviselők a tagállami
hatóságoktól, hogy a Pandóra-iratok alapján indítsanak
vizsgálatot a joghatóságuk alá tartozó visszaélések
felgöngyölítésére és az ellenőrzést terjesszék ki az összes
megemlített személyre. A Bizottságtól azt kérik, állapítsa
meg, hogy indokolt-e jogi lépéseket tenni egyes tagországokkal
szemben. A képviselők úgy vélik, az európai ügyésznek is meg
kellene fontolnia, érdemes-e tovább vizsgálódni.
A képviselők külön elítélték azon jelenlegi és korábbi uniós
politikusokat, akik a Pandóra-iratok tanúsága szerint érintettek:
Andrej Babiš cseh miniszterelnököt, Níkosz Anasztasziádesz
ciprusi elnököt, Wopke Hoekstra holland pénzügyminisztert, Tony
Blair korábbi brit miniszterelnököt és John Dalli korábbi máltai
minisztert és uniós biztost. Azerbajdzsán elnökét, Ilham
Aliyevet, és Milo Đukanović montenegrói elnököt szintén név
szerint bírálja az állásfoglalás.
A Parlament szerint a tagországoknak és a Bizottságnak ki kellene
derítenie, hogy a fedőcégek mögött kikhez áramlik a tényleges
profit - ebben az információk jobb megosztása segíthet. A
képviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy egyes
tagállamokban a már hatályos pénzmosási és adóelkerülési
szabályok végrehajtása is késik, amiért a Bizottságnak
büntetést kellene kiszabnia. A képviselők emellett
jogszabály-javaslatot kérnek az „aranyútlevéllel” szerzett
állampolgárság és a letelepedési programok szabályozására,
valamint szorgalmazzák, hogy a Bizottság mérje fel a kiemelt
közszereplők azonosításának és a fokozott átvilágítás
alkalmazásának hatékonyságát.
Semmi értelme szigorítani a szabályokon, ha a tagországok még a
meglévőket sem tartják be, és nincs érdemi együttműködés a
tagállami hatóságok között – szerepel az állásfoglalásban.
Ezen a területen több forrásra és nagyobb tenni akarásra lenne
szükség. Magának a Bizottságnak kellene felmérnie például,
hogy a tagállamok „pénzügyi hírszerző egységeinek”
megvannak-e a szükséges erőforrásai a feladathoz.
Az állásfoglalás hatástalannak tartja az uniós feketelistát,
mivel azon éppen a legkirívóbb esetek nem jelennek meg. A Brit
Virgin-szigetek például rajta sincs, holott a Pandóra-iratokban
szereplő fedőcégek kétharmada ott létesült, jegyzi meg az
állásfoglalás. A képviselők több módszert is javasolnak a
lista javítására: ki lehetne szélesíteni például azoknak az
adózási gyakorlatoknak a körét, amelyek jelzik, hogy egy adott
ország valószínűleg adóparadicsom, és a joghatóság
megállapításának eljárását is meg lehetne reformálni. A
káros adórendszerekről a képviselők 2021. október elején
részletes állásfoglalást is elfogadtak.
Az előző plenáris ülésszakon lezajlott vitában nem szólalt fel magyar képviselő.
