A kérdést egy, az ügyben érintett területi ügyvédi kamarai tag tette fel a Magyar Ügyvédi Kamarának (MÜK), amire dr. Kovács Kázmér, a MÜK elnökhelyettese, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének ajánlása szerinti Mintaszabályzat egyik készítője válaszolt. Az Ügyvédfórum.hu szerkesztőségéhez is eljutott fontos szakmai állásfoglalást ismertetjük az alábiakban.

Az alaphelyzet:

az egyik vidéki járásbíróság megkereséssel fordult a kérdést feltevő ügyvédhez, mint egy korábban lezárult eseti választottbírósági eljárás tanácselnökéhez, hogy a tárgyban érintett eseti választottbírósági ügy minden iratát 15 napon belül küldje meg. Azonban az is kitűnt a bírósági megkeresésből, hogy a járásbíróság előtt folyó per peres felei nem azonosak az eseti választottbírósági eljárás feleivel.

Dr. Kovács Kázmér leszögezi: a válaszadás szempontjából a Ptk. 2:46. § (1) bekezdésének azon rendelkezésének van szerepe, miszerint „A magántitok védelme kiterjed különösen a ... hivatásbeli titok oltalmára”.

Ezzel összefüggésben a kérdést feltevő ügyvéd megalapozottan idézte megkeresésében a Mintaszabályzat 20. és 32. § (1) bekezdésében foglaltakat, hiszen már ezek is rendelkeznek az eseti választottbírósági eljárás nem nyilvános voltáról. Ezen értelmezést megerősíti egyebekben a 23. § (2) bekezdése is, amely szerint a beavatkozásról való döntésnél figyelembe kell venni „a peres felek üzleti titoktartási érdekeit is”.

Még egyértelműbben fogalmaz ugyanebben a tekintetben a Mintaszabályzat 3. § (3) bekezdése, amely szerint:

„a választottbírók …. teljes titoktartásra kötelezettek a teendők ellátása során tudomásukra jutott körülmények tekintetében, az eljárás befejezése után is”.

Megkeresésében a kérdező ügyvéd nem utalt arra, hogy az eseti választottbírósági eljárás felei felmentést adtak volna neki a választottbírói titoktartási kötelezettség alól akár korábban, akár most a városi járásbíróság felhívásában foglaltak szerint, ezért a válaszadás során dr. Kovács Kázmér abból indultki, hogy ilyen felmentés nem történt.

Erre tekintettel a MÜK elnökhelyettesének, a Mintaszabályzat egyik mehgalotójának az a szakmai véleménye, hogy a Ptk. és a Mintaszabályzat fenti rendelkezéseire hivatkozással

a kérdést feltevő ügyvéd a városi járásbíróság megkeresésében írtak teljesítését - megfelelő indokolás mellett - jogszerűen tagadhatja meg. Ugyanakkor dr. Kovács Kázmér megjegyzi: a választottbírói titoktartási kötelezettség egyébként értelemszerűen nem áll fenn a választottbírói eljárásban érintett felek közötti, a választottbírói ítélet érvénytelenítése iránti perekre nézve.

A felvetett második kérdésre válaszlolva - ti.: az eljáró eseti választottbírót az eljárásra vonatkozóan köti-e az ügyvédi titoktartás - dr. Kovács Kázmér hangsúlyozza, szakmai véleménye szerint

az ügyvédként eljáró választottbírót ügyvédi titoktartási kötelezettség nem terheli. Az igaz, hogy az Üttv. 24. §-a szerint a választottbírói tevékenység ügyvédek által (is) végezhető tevékenység, de az a tény, hogy végezhetik ügyvédek, nem teszi a választottbírói tevékenységet ügyvédi tevékenységgé, ezért nem jön szóba az ügyvédi titoktartás, így az alól ügyvédi titoktartás alóli felmentés sem adható (választottbírói viszont igen, de joghatályosan csak valamennyi érintett fél részéről).

Végezetül nyomatékosan megjegyzi: kifejtett álláspont jaszakmai vélemény, a hatóságokat, bíróságokat nyilvánvalóan nem köti; elvileg tehát megtörténhet, hogy jogvita esetén az ügyben illetékes bíróságok a fentiektől eltérő következtetésre jutnak.

Címfoto: Kovács Kázmér/Panpress