Tállai András

Nem kell sem ajándékozási, sem öröklési illetéket fizetni a testvérek közötti vagyonmozgások után 2020 nyara óta – emlékeztetett Tállai András a Magyar Nemzetben.

Akadnak az életben olyan fontos, különleges esetek, amelyekbe az államnak nem szabad beavatkoznia, amikor nincs helye adó- vagy illetékfizetési kötelezettség előírásának. A családi vagyon felosztása tipikusan ilyen – mondta a Magyar Nemzetnek a pénzügyminiszter helyettese.

Tállai András államtitkár jelezte, hogy a szaktárca számításai szerint az új passzus évente négymilliárd forintot hagyhat a családoknál, így idén akár már százmilliós tétel is a vagyonuk sorsát elrendező testvéreknél maradhatott.

Egy-egy esztendőben több tízezer családnak jelenthet pénzt a júliusi szabályváltozás – jegyezte meg a miniszterhelyettes. Hozzátette, hogy a legfontosabb részlet úgy szól: az illetékpasszus értelmében azok számítanak testvérnek, akiknek legalább egy közös szülőjük vagy örökbefogadójuk van.

Az államtitkár felidézte, hogy nem ez az első olyan illetékszabály-módosítás, amely a családi vagyon köztehermentes továbbadását segíti.

Egy 2010-es módosítás óta szabadon, illeték nélkül mozoghat a vagyon az egyenesági rokonok között, vagyis fizetési kötelezettség nélkül szállhatnak a családi értékek szülőről gyermekre, nagyszülőről unokára. Két évvel később határozott úgy a törvényhozás, hogy a mentességet a házastársak ügyeire is kiterjeszti. Az illeték azóta sem ajándékozásnál, sem öröklésnél, sem visszterhes átruházásnál nem jön szóba.

Az eddigi kedvezményes szabályok évente nagyjából negyvenmilliárd forintot hagynak a családoknál, ezt egészíti ki az új rendelkezés, amely összesen négymilliárd forintot jelenthet a családoknak – részletezte az államtitkár.