Nem kell sem
ajándékozási, sem öröklési illetéket fizetni a testvérek
közötti vagyonmozgások után 2020 nyara óta – emlékeztetett Tállai András a Magyar Nemzetben.
Akadnak az életben olyan fontos, különleges esetek, amelyekbe az
államnak nem szabad beavatkoznia, amikor nincs helye adó- vagy
illetékfizetési kötelezettség előírásának. A családi vagyon
felosztása tipikusan ilyen – mondta a Magyar Nemzetnek a
pénzügyminiszter helyettese.
Tállai András államtitkár jelezte, hogy a szaktárca számításai
szerint az új passzus évente négymilliárd forintot hagyhat a
családoknál, így idén akár már százmilliós tétel is a
vagyonuk sorsát elrendező testvéreknél maradhatott.
Egy-egy esztendőben több tízezer családnak jelenthet pénzt a
júliusi szabályváltozás – jegyezte meg a miniszterhelyettes.
Hozzátette, hogy a legfontosabb részlet úgy szól: az
illetékpasszus értelmében azok számítanak testvérnek, akiknek
legalább egy közös szülőjük vagy örökbefogadójuk van.
Az államtitkár felidézte, hogy nem ez az első olyan
illetékszabály-módosítás, amely a családi vagyon köztehermentes
továbbadását segíti.
Egy 2010-es módosítás óta szabadon, illeték nélkül mozoghat a
vagyon az egyenesági rokonok között, vagyis fizetési
kötelezettség nélkül szállhatnak a családi értékek szülőről
gyermekre, nagyszülőről unokára. Két évvel később határozott
úgy a törvényhozás, hogy a mentességet a házastársak ügyeire
is kiterjeszti. Az illeték azóta sem ajándékozásnál, sem
öröklésnél, sem visszterhes átruházásnál nem jön szóba.
Az eddigi kedvezményes szabályok évente nagyjából
negyvenmilliárd forintot hagynak a családoknál, ezt egészíti ki
az új rendelkezés, amely összesen négymilliárd forintot
jelenthet a családoknak – részletezte az államtitkár.
