„Az elmúlt években évről évre romlott az újonnan alakuló
cégek túlélési aránya, és úgy tűnik, ezen a helyzeten a
koronavírus járvány még tovább rontott” – kezdi elemzését
Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője.
A 2020-as évben regisztrált 5 éves túlélési arány – amely
azt mutatja, hogy a 2015-ben alapított cégek hány százaléka
működött 2020 végéig – csupán 72 százalék. Az érték ugyan
látszólag javult valamelyest a rendkívül gyenge 2019-es adatokhoz
képest, de ennek csak technikai okai vannak. Az elhalasztott
kényszertörlések figyelembevételével már a friss adatok is
illeszkednek a korábbi romló tendenciába a túlélési arányok
tekintetében.
Az 5 éves túlélési arányokat nézve a 2000-es évek elején
indult vállalkozások teljesítettek a legjobban, az ebben az
időszakban indult társas vállalkozásoknak még több mint 85
százaléka élte meg az 5. évfordulóját. Ez az arány napjainkra
70 százalék alá csökkent, azaz 10 újonnan induló vállalkozásból
legalább 3 elhullik még az alapítása utáni első 5 éven belül.
A romló tendencia nemcsak az 5 éves túlélési aránynál
figyelhető meg, hanem hosszabb periódusokat vizsgálva is. A 10
éves túlélési esély az elmúlt évek alatt 65 százalékról 46
százalékra csökkent, de 15 éves intervallumot nézve is látványos
a visszaesés.
A 20 éves kort már csak a vállalkozások 35-37 százaléka éli
meg, de még ezen az időtávon is kimutatható a romló tendencia.
Összességében nézve a túlélési arányokat, az ezredforduló
környékén induló vállalkozások teljesítettek a legjobban, azon
belül is az ezredforduló előtt induló cégek nagyobb része
maradt meg hosszú távon, az ezredforduló után indulók viszont
már csak rövid távon mutattak nagyobb állóképességet. „Fontos
azonban hangsúlyozni, hogy a gazdasági környezeten és a
vállalkozók felkészültégén kívül számos egyéb technikai
hatás is befolyásolja évről évre, hogy hány vállalkozás
szűnik meg” – mondja az Opten szakértője.
A technikai hatások közül érdemes kiemelni a mindenkori adózási
és cégjogi szabályozást. Vállalkozások tömegesen szűnhetnek
meg vagy alakulhatnak át olyan esetekben, ha egy másik vállalkozási
formában kedvezőbb lehetőség nyílik a működésre. A KATA
szabályozás például az egyéni vállalkozási forma irányába
terelt sok vállalkozót, de a törzstőke kötelezettség változása
is mozgatott vállalkozásokat egyik vállalkozási formából a
másikba. Ezek mellett fontos azt is hangsúlyozni, hogy ha egy cég
nem szűnik meg, attól még a piacon nem feltétlen marad aktív.
Több tízezer alvó vállalkozás található ma is Magyarországon,
amelyek ugyan nem jelennek meg a megszűnt cégek között, de a
piacról ideiglenesen kivonultak.
A hosszabb távú túlélési arányoknál pedig már egyre erősebb
az „egészséges lemorzsolódás” arány is, hiszen a sikeres,
növekvő vállalkozások életében megjelenhetnek befektetők vagy
egyéb komoly üzleti lehetőségek, amelyek eredményeképpen
összeolvadások, felvásárlások, átalakulások történnek. Ilyen
esetekben értelemszerűen maga a gazdasági tevékenység nem szűnik
meg, csak egy új vállalkozási forma keretében folytatódik
tovább.
A technikai hatásokat figyelembe véve azonban még mindig szomorú
az a kép, amelyet a friss vállalkozások túlélési aránya mutat.
Válsághelyzetben ráadásul még magasabb a komolyabb üzleti terv
nélküli kényszervállalkozások aránya, amelyek szintén
csökkentik az összesített rövid és hosszú távú túlélési
arányt.
A magas fluktuációnak köszönhetően a hazai cégbázis jelentős része igen fiatalnak számít. A társas vállalkozások 43 százaléka 10 évnél fiatalabb. Egészségesebb cégstruktúra esetén az eloszlásnak az idősebb cég-korosztályok felé kellene mutatnia és tolódnia folyamatosan az idő előrehaladtával. Szerencsére azonban vannak pozitív példák is. A 25 évnél idősebb vállalkozások aránya fokozatosan növekszik, jelenleg kb. minden 10. vállalkozás tartozik ebbe a kategóriába.
A gyengülő túlélési ráták mellett azonban érdemes azt is
kiemelni, hogy a friss vállalkozások egy szegmense már igen
fiatalon komoly nagyvállalkozássá tudja kinőni magát. A 2013 és
2015 között alapított cégek 1 százaléka 5 év működés után
már 1 milliárd Ft feletti éves árbevétellel zárt. Ez a korábbi
években nem volt jellemző. A fiatal vállalkozások magas
lemorzsolódási aránya tehát távolról sem nevezhető
általánosnak, inkább a differenciálódás a jellemző az elmúlt
évekre. A sok fiatalon törölt vállalkozás mellett egyre több a
sikeres, teljesen új szereplő a nagyobb vállalatok körében is.
