Honlapján az Alkotmánybíróság közölte: elutasították a
veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második
üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet egyes
rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és
megsemmisítésére irányuló indítványokat. A nagyszámú
indítványozó által támadott rendelkezések a védettségi
igazolvánnyal rendelkezők számára az azzal nem rendelkező
személyekhez képest többletjogosítványokat adtak.
A koronavírus járvánnyal kapcsolatos oltási program indulását
követően védettségi igazolványra lettek jogosultak azok, akik a
COVID-19 betegségből felgyógyultak vagy a COVID-19 elleni
oltóanyaggal történő védőoltást megkapták. A védettségi
igazolvánnyal rendelkező személyek a kormányrendelet alapján
mentesültek egyes korlátozó intézkedések alól.
A mentesülésre vonatkozó rendelkezésekkel szemben közel ezer
indítványozó nyújtott be alkotmányjogi panaszt az
Alkotmánybírósághoz. Tekintettel arra, hogy az indítványok
szövege egymással megegyezett vagy lényegében azonos volt, az
Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot egy eljárásban
folytatta le, és erről tájékoztatást adott a honlapján is. Az
indítványozók álláspontja szerint a rendelet kifogásolt
rendelkezései hátrányosan megkülönböztették azokat, akik az
egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük alapján nem
rendelkeztek védettségi igazolvánnyal, és ezzel súlyos
alapjogsérelmet okozott számukra.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény
alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása
felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken
túl korlátozható. A testület ez alapján elfogadta a
jogkorlátozás legitim céljaként a koronavírus-járvány
leküzdését, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és
gazdasági hatásainak a csökkentését, a károk enyhítését. A
jogalkotó pedig eleget tett az Alaptörvényből fakadó azon
kötelezettségének is, hogy a veszélyhelyzet alapjául szolgáló
járványhelyzet változásai fényében, rendszeresen felülvizsgálja
a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét. Az
Alkotmánybíróság a diszkriminációra vonatkozó vizsgálata
során megállapította, hogy azok, akik védettségi igazolvánnyal
rendelkeznek, mert az oltást felvették vagy a fertőzésen átestek,
nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a
feltétel nem áll fenn. Ezért a vizsgált rendelkezések nem
ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába.
Az Alkotmánybíróság az indítványok alapján megvizsgálta
továbbá a szabályozást abban a tekintetben is, hogy az
önrendelkezési jogot (és annak az egészségüggyel kapcsolatos
jogviszonyokra konkretizált formáját, az egészségügyi
önrendelkezési jogot) sértik-e a támadott rendelkezések. A
határozat megállapította, hogy mivel az oltás felvételét a
kormányrendelet nem tette kötelezővé, és ilyet az indítványozók
sem állítottak, nincs érdemi összefüggés a támadott
szabályozás és az emberi méltósághoz való jog, azon belül az
önrendelkezési jog között sem.
Az Alkotmánybíróság tanácsa a fentiek alapján az indítványokat
elutasította.
Az Alkotmánybíróság határozata az ügyben benyújtott valamennyi
alkotmányjogi panaszra vonatkozik. Tekintettel azonban ezek az
indítványok szövegazonosságára és nagy számára, az
Alkotmánybíróság a döntésről nem tájékoztatja külön-külön
postai levélben valamennyi indítványozót, és a határozatot sem
küldi meg nekik. Az Alkotmánybíróság határozata megjelenik a
Magyar Közlönyben, és bárki által elérhető és letölthető az
Alkotmánybíróság honlapján.
Az Alkotmánybíróság döntése ide kattintva olvasható.