Az Európai Unió úgy döntött,
ideje hozzáigazítani a meglévő jogszabályi előírásokat a mai digitális kor kérdéseihez, és célul tűzte ki egy egységes digitális belső piac megteremtését, prioritáskét kezelve a fogyasztók és a tisztességes verseny hatékony védelmét is.
Ennek jegyében a technológiai fejlődésre,
a digitális piac jelentette kihívásokra koncentrálva két
irányelvet is megalkotott még 2019-ben, amelyek átültetési
határidejét 2021. július első napjában, alkalmazási idejét
pedig 2022. január elsejével határozta meg, és amely irányelvek
– szemben a korábban hatályos vonatkozó irányelvekkel –
már úgynevezett maximum harmonizációt céloznak meg – írta dr.
Nagy Andrea Magdolna ügyvéd, a Cerha Hempel Dezső és Társai
Ügyvédi Iroda fogyasztóvédelmi praxisának vezetője a vg.hu-n.
Ez utóbbi leegyszerűsítve egyrészt azt jelenti, hogy
a szövegezésüket a tagállami jogalkotók szinte egy az egyben át kell hogy vegyék azon tagállami jogszabályok megalkotásakor, amelyekkel megvalósulhat az átültetés, továbbá azt is, hogy a tagállamok az irányelvekben foglaltaknál szigorúbb előírásokat nem alkothatnak, még a fogyasztók védelmének fokozottabb biztosítása érdekében sem.
Ez a két irányelv pedig nem más, mint a 2019/770-es EU-irányelv a digitális tartalom szolgáltatásáról, illetve a digitális szolgáltatási szerződések egyes vonatkozásairól, valamint a 2019/771-es EU-irányelv az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, beleértve az áru fogalmába a digitális elemeket tartalmazó árukat is.
Digitális tartalom pedig lehet bármilyen digitális formában előállított és szolgáltatott adat, mint például az operációs rendszerek, az alkalmazások és bármely egyéb szoftver, míg az áruhoz kapcsolt digitális szolgáltatás lehet például egy navigációs rendszerben a forgalmi adatok, vagy okosóráknál az egyénileg kialakított edzéstervek folyamatos biztosítása.
Az új szabályozás egyik sarokpontja, hogy a digitális szolgáltatások esetében
máshogyan kell érteni a szerződésszerű teljesítést, így például a szerződésben megállapított frissítések teljesítésének elmaradása szerződésszegést, úgynevezett hibás teljesítést jelent, illetve alapvető eladói kötelezettség az úgynevezett biztonsági frissítések fogyasztóknak történő rendelkezésre bocsátása is annak érdekében, hogy a digitális elemeket tartalmazó áruk szerződésszerűsége fennmaradjon.
Ami az átültetést illeti, kiemelést érdemel, hogy olyan rangos
hazai jogszabály módosítására is sor került, mint például a
polgári törvénykönyvünk, amelynek jövő év január elsejétől
módosulnak a hibás teljesítésről szóló egyes rendelkezései
fogyasztói szerződések esetében: amennyiben digitális
szolgáltatást vagy egy termékhez kapcsolódó digitális elemet is
tartalmazó szolgáltatást vásárol a fogyasztó, akkor
kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a
kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással
sem javíttathatja ki. Fogyasztói szerződések esetében ilyen
forgatókönyvre nem ad lehetőséget majd a Ptk. jövő év január
elsejétől.
Módosították a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésekről szóló 45/2014 (II. 26.) kormányrendelet is számos ponton, amelyek kapcsán említésre méltó, hogy
a szerződéskötést megelőző, a szerződés lényeges feltételeiről szóló tájékoztatásokat olyankor is biztosítani kell, ha a fogyasztó a személyes adataival „fizet”, vagyis, ha személyes adatokat szolgáltat a vállalkozás részére, és nem pénzt, valamint közérthető tájékoztatást kell hogy kapjon a fogyasztó az értékesítés utáni szolgáltatások meglétéről, feltételeiről, sőt az esetleg alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésekről, a kompatibilitásról és interoperabilitásról is.
Kompatibilitás alatt értve az áru azon képességét, hogy
együtt tudjon működni olyan hardverrel vagy szoftverrel, amellyel
az azonos típusú árukat általában együtt használják, anélkül,
hogy ehhez az árut, a hardvert vagy a szoftvert át kellene
alakítani, míg az interoperabilitás alatt azt értve, hogy együtt
tudjon működni olyan hardverrel vagy szoftverrel, amely eltér
attól, amellyel az azonos típusú árukat általában együtt
használják.
Záró gondolatként annyit, hogy az új előírások megismerése és
a vállalkozások általi sikeres alkalmazása mindenképpen
izgalmas, akár maga a digitális fejlődés, ami viszont nem áll
meg – vagyis azt, hogy kiállják-e és meddig az idő próbáját
az új szabályok, a jövő dönti el.
