A strasbourgi székhelyű, 47 tagországot számláló Európa Tanács
jelentése szerint a bebörtönzési ráta 2013 óta folyamatosan
csökken, akkor 100 ezer lakosra 131 rab jutott, a visszaesés nyolc
év alatt 20 százalékos – számolt be az MTI.
A tanulmány szerint a csökkenés részben a hagyományosnak számító
bűncselekmények, például a lopások és a rablások számának
visszaesését tükrözi, az adatokat ugyanakkor nem egészíti ki a
kibertérben elkövetett bűncselekmények száma. A számítógépes
csalások és bűncselekmények esetében ugyanis kevesebb alkalommal
születik elmarasztaló ítélet, mivel az elkövetők gyakran az
adott ország területén kívül tartózkodnak, megnehezítve ezzel
a felderítést és a szankcionálást.
Az Európa Tanács jelentése kiemelte, hogy a legmagasabb
bebörtönzési arányt tavaly Törökország esetében jegyezték
fel, ahol 100 ezer lakosra 357 fogvatartott jutott. Törökországot
Oroszország (356), majd Georgia (264), Litvánia (220), Azerbajdzsán
(209), Csehország (197), Lengyelország (195), Szlovákia (193) és
Észtország (184) követte. A 300 ezer főnél kevesebb lakosú
országokat nem számítva a legalacsonyabb fogva tartási arány
tavaly Izlandon (45), Finnországban (50), Hollandiában (59) és
Norvégiában (59) volt.
A dokumentum szerint 2020-ban első alkalommal összesítették az
elítélt anyával együtt a büntetés-végrehajtási intézetekben
élő gyermekek számát. A statisztikába tavaly 1608 ilyen gyermek
került az erről adatokat szolgáltató 37 országból. Becslések
szerint Európában több mint 2 millió olyan gyermek él, akiknek
legalább az egyik szülője börtönben van - tették hozzá.
Mint közölték, a börtönök túlzsúfoltságát tekintve az előző
évek mutatója viszonylag stabil maradt. A tagállamoktól kapott
adatok szerint a börtönök 100 rendelkezésre álló helyéből
átlagosan 90,3-at elfoglaltak, szemben a 2019-ben 100 helyre jutó
89,5-tel. Tizennégy tagország ugyanakkor a börtönök súlyos
mértékű túlzsúfoltságát jelentette. Ezek között volt
Törökország, ahol 100 rendelkezésre álló helyre 127
fogvatartott jutott. Törökországot Olaszország (120), Belgium
(117), Ciprus (116), Franciaország (116), Magyarország (113),
Románia (113), Görögország (109), Szlovénia (109) és Szerbia
(107) követte.
A jelentés kitért arra is, hogy a fogvatartottak legtöbbjét, 17,7
százalékát kábítószerrel való visszaélés miatt ítélték
el. Tíz fogvatartottból négy erőszakos bűncselekményekért -
gyilkosság, nemi erőszak és egyéb szexuális bűncselekmények
miatt - került börtönbe. Mintegy 100 fogvatartott közül csaknem
3-at közúti közlekedési jogsértések miatt zártak be.
Az előző évekhez képest tavaly emelkedett, 30 524 volt a
terrorcselekmények miatt elítéltek száma. Többségüket
Törökországban (29 827), Franciaországban (292) és
Spanyolországban (209) zárták börtönbe.
A jelentésből Magyarországgal összefüggésben pontos adatok közlése nélkül kiderült továbbá az is, hogy a fogvatartottak aránya egy ítéletvégrehajtási intézetben dolgozó alkalmazottra vonatkoztatva magas, a bebörtönzöttek között kiemelkedő számban vannak a nők, sok az 50 évesnél idősebb elítélt, ugyanakkor a külföldi fogvatartottak száma az Európa Tanács tagországainak adataihoz képest alacsony. Az elítéltek legtöbbje, 20,6 százaléka lopás, 9,4 százalékuk gyilkosság, illetve 6,7 százalékuk kábítószerrel való visszaélés miatt került börtönbe Magyarországon.
