Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában elmondta: két oldalról
érdemes megközelíteni a kezdeményezést. Egyrészt az európai
polgárok részéről régen fennáll egy ilyen jogos elvárás, hogy
közvetlenül beleszólhassanak az Európai Uniót érintő kérdések
eldöntésébe, egy ilyen járványhelyzetben pedig kiemelten fontos
lett az európaiak számára, hogy elmélkedhessenek az Unió
jövőjével kapcsolatban.
Az uniós polgárok 92 százaléka vélekedik úgy, hogy az emberek
számára nagyobb beleszólást kell biztosítani az uniós ügyekbe.
Másfelől érdemes megvizsgálni a múlt eseményeit is, hiszen
például a Minority Safe Pack kezdeményezés mögött is óriási
támogatás állt az uniós polgárok részéről, a Bizottság pedig
egyszerűen lesöpörte ezt az asztalról. A múltban inkább csak
negatív példákat láthatunk arra vonatkozóan, hogy az uniós
döntéshozatal mennyire támaszkodott az emberek véleményére.
Az unió három fő intézményének vezetői határozták meg a
nyolc fő kategóriát, melyekben az emberek véleményt mondhatnak.
Ezek olyan kérdések, melyek az unió jövőjében
kulcsfontosságúak, a konferencia történései azonban nem vonnak
maguk után jogi kötelezettségeket.
A bevándorlás kérdése továbbra is fontos ügy az európai
emberek számára és a konferencia keretein belül is minden
bizonnyal fel fog bukkanni, ha nem is közvetlenül.
Az emberek arról is elmondhatják a véleményüket, hogy mit
gondolnak egy föderális, Egyesült Európáról, vagy inkább a
nemzetállami Európa koncepcióját érzik magukhoz közelebbinek. A
Századvég Európa Project kutatásának eredményei Halkó Petra szerint azt mutatták,
hogy válsághelyzetben az emberek a nemzetállami kormányokban
bíznak inkább, míg az uniós intézményekbe vetett bizalom
kisebb.
