A
haszonbérleti díjak is emelkedtek tavaly, a szántónál az éves
átlagos hektáronkénti díj 75 003 forint volt, 4 százalékkal
magasabb, mint egy éve – ismertette online sajtótájékoztatóján a győri székhelyű Agrotax Kft. elemzését a cég ügyvezetője, Sáhó Ákos.
Hangsúlyozta, hogy csupán egy-két művelési ágban lassult a
drágulás üteme.
Kitért arra is, hogy a január 1-jén életbe lépett, az osztatlan
közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény hatására
olyan mértékű földmozgás várható, amelyre az utóbbi harminc
évben nem volt példa. A törvény mintegy 3-3,5 millió embert,
több mint egymillió ingatlant és mintegy 2,4 millió hektárt
érint. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy az osztatlan közös
tulajdon felszámolásáról szóló szabályozásban olyan
ellentmondások vannak, amelyek nehezíthetik a területek
konfliktusmentes és gyors tulajdonoscseréjét. Példaként
említette egyebek mellett, ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor a
törvény igazságügyi szakértői szakvélemény készítését
teszi lehetővé, ugyanakkor a kormányrendelet értékbecslési
szakvélemény lehetőségéről ír.
Továbbá a nyilvánosan elérhető igazságügyi szakértői lista
47 embert tartalmaz mindössze, az eljárások befejezésére
kilencven nap áll rendelkezésre, miközben a megegyezések várható
száma milliós nagyságrendű lesz.
Kitért arra is, hogy a törvény települési szintű értékbecslési
ajánlat közzétételét írja elő művelési ágankénti
bontásban, amely irányt adhat az ügyletek megkötéséhez, de a
Nemzeti Földügyi Központ által közzétett lista járási szintű
adatokat tartalmaz, ezen felül nem ismert az adatok mögötti
adatbázis sem, ami sok kérdést vet fel.
Sáhó Ákos meglátása szerint a jogszabály leginkább a keresleti
oldalt erősíti. Országos szinten az osztatlan területek
felszámolásának dömpingje az idei termőföldpiaci árakban nem
okoz majd extrémitásokat, éves szinten az emelkedő trend
változatlan marad - mondta.
Kovács Norbert közgazdász, a Széchenyi István Egyetem docense
kifejtette, hogy Észak-Magyarország kivételével minden régiót
1,5 millió forint feletti átlagárak jellemeztek.
A legdrágább hektáronkénti átlagár Hajdú-Bihar megyében volt,
2,351 millió forinttal, a legalacsonyabb pedig Zala megyében, 1,194
millió forinttal.
A szántók hektáronkénti átlagára tavaly 9,8 százalékkal
drágult és elérte az 1,891 millió forintot. Az árak minden
régióban emelkedtek, de leginkább a Közép-Dunántúlon, 13
százalékkal.
A gyep hektáronkénti ára tavaly 1,436 millió forintra emelkedett,
ez 8,2 százalékkal több, mint az előző évben. Ebben a művelési
ágban Közép-Magyarországon volt a legmagasabb a hektáronkénti
átlagár, 2,175 millió forint, a legalacsonyabb pedig a
Dél-Alföldön, 1,206 millió forint.
Az erdőkért átlagosan 977 ezer forintos hektáronkénti árat
fizettek, 9,8 százalékkal többet, mint egy éve. A legmagasabb
átlagár, 1,172 millió forint Közép-Magyarországon volt, a
legalacsonyabb pedig, 871 ezer forinttal Észak-Magyarországon.
Tavaly a fél hektárnál nagyobb, hektáronként tízmillió
forintnál alacsonyabb áron gazdát cserélő, gyümölcsös
művelési ágba sorolt földrészletek átlagára 2,385 millió
forint volt. A legmagasabb átlagárat a közép-dunántúli régióban
érték el, 3,171 millió forinttal, a legalacsonyabbat pedig
Észak-Magyarországon, ahol átlagosan 2,063 millió forintot
fizettek.
A szintén fél hektárnál magasabb területű, tízmillió forintos
fajlagos ár alatt értékesített szőlő parcellák átlagosan
2,649 millió forintba kerültek. A legmagasabb, 2,903 millió
forintos átlagárat a Dél-Dunántúlon érték el, a
legalacsonyabbat, 1,568 millió forintot pedig az észak-alföldi
régióban.
A szántók haszonbérleti díja a Dél-Alföldön volt a legdrágább, ott hektáronként 80 ezer forintot fizettek éves szinten, míg a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehetett bérelni, 62 465 forintért - mondta Kovács Norbert.
