
A vg.hu írt arról, hogy a Magyar Faktoring Szövetséghez tartozó
társaságok tavaly 3226 milliárd forint értékben kötöttek
faktoringszerződést partnereikkel, ez 13 százalékkal nagyobb
érték a 2019-esnél a szövetség összesítése szerint.
Csáki Ferenc, a faktoringszövetség elnöke, a piacvezető OTP faktroringüzletágának vezetője emlékeztetett: a problémás években a korábban a faktoring fő célpiacának számító mikro-, kis- és középvállalatok jutnak túl a legnehezebben a gazdálkodási problémákon, s ezért ilyenkor csökken a súlyuk a faktoringon belül. Ezt alátámasztja az is, hogy 2019-hez képest megfeleződött a mikro- és a középvállalatok által generált faktoringforgalom: a mikrovállalkozások a 2019-es 316 milliárd forint után tavaly csak 168,5 milliárd forintot tudtak felmutatni, míg a középvállalkozások esetében 1353 milliárd forintról 689 milliárd forintra korrigált vissza a forgalom.
Csáki Ferenc szerint – olvasható a gazdasági hírportálon –
az elmúlt években mind több nagyvállalat felfedezte fel a
faktoringot, egyre több nagy cég gondol arra, hogy hagyományos
hitel nélkül, a vevői kockázatok és a követelésállomány
csökkentésére alkalmas faktoringgal oldja meg finanszírozását.
Több iparágban a szükség is ebbe az irányba visz, mivel a
megbillenő gazdálkodás miatt a hagyományos hitelcsatornákat
nehezebb elérni, tavaly például az autóipari cégek és
beszállítóik élete nehezedett meg. Nem meglepő, hogy tavaly a
faktoringpiaci ügyletek 61 százalékát – 1963 milliárd
forintnyi forgalmat – nagyvállalatok vették igénybe, miközben
2019-ben részarányuk még az egyharmadot sem érte el. A
koncentrációt mutatja az is, hogy az aktív ügyfelek száma 6
százalékkal 3786 vállalkozásra esett.
A bizonytalanabbá váló nemzetközi szállítások is
hozzájárulhattak ahhoz, hogy a belföldi faktoring részaránya
90-ről 94 százalékra nőtt, és meghaladta a 3036 milliárd
forintot. Az ágazati felosztásban azonban nincs érdemi változás
– továbbra is az ügyletek több mint 50 százaléka köthető az
iparvállalatokhoz. Érdekesebb, hogy a vírus miatti zárásokban
fokozottabban sújtott kereskedelem és szolgáltatások is
lényegében őrzik a 26 és 14 százalékos súlyukat.
A válságban a faktoringtársaságok is óvatosabbak lettek: a
faktorált forgalomban a 2019-es 23-ról 27 százalékra emelkedett a
visszkeresettel vállalt faktoring részaránya, a 862 milliárdos
érték 200 milliárdos emelkedésnek felel meg.
Ilyenkor a számlakibocsátó kötelezettséget vállal, hogy
sikertelen behajtás esetén visszaveszi a követelést, s maga
próbálja érvényesíteni a vevővel szemben. A visszkereset
nélküli követelések aránya mintegy 20 százalékkal, 1740
milliárd forintra esett. A forgalomból immár 19 százalékot, 624
milliárdot hasított ki a csak nyilvántartás jellegű faktoring –
ekkor a faktorcég csak beszedésre veszi át a követeléseket a
cégektől.
Csáki Ferenc elmondta továbbá, hogy több új termék is megjelent: elsősorban banki hátterű faktorcégek kezdtek bele a beszállítói láncok finanszírozásába
Ilyenkor akár már a készletezésbe is bekapcsolódnak a
szolgáltatók, hiszen a készletből áru lesz, amelynek eladása
után elérünk a hagyományos faktoringtermékhez, a
követelésfinanszírozáshoz.
A faktoringszakmának a növekvő forgalom mellett részben azért is volt a korábbiaknál nyereségesebb éve, mert a fizetési moratórium visszafogta a nem fizetés kockázatát. A kamatok csökkenése ugyanakkor ellentétes irányba hatott. Bár a piaci szervezetek tartottak attól, hogy a koronavírus-válságra adott állami és jegybanki hitelprogramok révén csökken a piac, ez a félelem egyelőre alaptalannak bizonyult.