Közleményében a Kúria kommunikációs osztálya tájékoztatott:
a perbeli ügyben a felperes mulasztott, amikor az alperesi határozat
jogszerűségét vitató keresetlevelét – általa elismerten – a
keresetindítási határidőn túl, elkésetten terjesztette elő.
Mulasztása utólagos kimentésére az igazolási kérelmében és a
fellebbezésében felhozott körülmények nem voltak elegendőek.
Azok a jogi képviselője mulasztásának vétlenségét, önhibán
kívüli voltát nem támasztották alá, így a kérelem méltányos
– helyt adó – elbírálását nem alapozhatták meg.
A Kúria a végzésében rámutatott, hogy a jogi képviselőnek
fokozottan ügyelnie kell arra, hogy a beadványokat a jogszabályok
által előírt határidőben, helyen és módon terjessze elő.
Ezért a mulasztás kimentésére a jogi képviselő érdekkörében
felmerülő adminisztrációs mulasztás, ügyviteli hiányosságra
visszavezethető késedelem alapul nem szolgálhat.
Kiemelte, hogy a csaknem egy éve fennálló koronavírus
járványhelyzetre tekintettel a jogi képviselővel szembeni
fokozott elvárás azt is magában foglalja, hogy a fertőzés
veszélyével is számolva ügyintézési, munkaszervezési rendjét
úgy alakítsa, hogy a folyamatos ügyvitelt biztosítani tudja. A
jelen járványügyi helyzetben az esetleges koronavírus fertőzés,
illetve karantén tényleges bekövetkezésének pontos idejét a
jogi képviselő valóban nem láthatja előre, azonban megfelelő
gondosság mellett számolnia kell a fertőzés vagy a karantén
bekövetkezésének lehetőségével, akár a jogorvoslati határidő
utolsó napjaiban is. Amennyiben ennek a jogi képviselő nem tesz
eleget, a mulasztása kapcsán az önhiba hiánya nem állapítható
meg – áll a közleményben.
