Címfotó: Ígéretük ellenében nem börtönbe zárták, hősként ünnepelték a baltás gyilkost Bakuban, 2012-ben ( Foto: MTI / Anadolu)
Ramil Safarov 2004-ben, egy budapesti NATO-nyelvtanfolyamon éjszaka, álmában, egy baltával gyilkolta meg örmény katonatársát, Gurgen Margarjánt - emlékeztetet közleményében az MTI. A magyar bíróság különös kegyetlenséggel, aljas indokból és előre kitervelten végrehajtott emberölés miatt életfogytiglani börtönre ítélte. Magyarország 2012-ben átadta Safarovot Bakunak, hogy hazájában töltse le büntetését, ahol viszont hősként ünnepelték, elnöki kegyelemben részesült és előléptették.
Margarján családja 2013-ban pert indított a strasbourgi emberi jogi bíróságon Azerbajdzsán és Magyarország ellen.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság ítéletében Magyarországgal összefüggésben megállapította: nincs bizonyíték arra, hogy a magyar hatóságok tudtak volna arról, hogy Safarov hazatérése után kegyelmet kap és szabadon engedik. Magyarország jóhiszeműen és jogszerűen járt el, amikor az azeri katonát átadta Azerbajdzsánnak.
Az ítélet szerint Azerbajdzsán azonban több ponton is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amikor indokolatlanul döntött a katona büntetlenségéről és szabadon bocsátásáról. Kiemelték: Azerbajdzsán válaszaiból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a gyilkos saját döntése alapján vagy felettesei parancsára követte el tettét. Mivel az elkövető katona volt, tette a nemzetközi jog értelmében az azeri államot teszi felelőssé - szögezték le.
Mivel az örmény áldozattal szemben elkövetett bűncselekmény büntetlensége összeegyeztethetetlen az Emberi Jogok Európai Egyezményének második, az élethez való jogot rögzítő cikkében foglaltakkal, ezért az emberi jogi bíróság úgy ítélte meg, hogy Azerbajdzsánnak 15 ezer angol font (mintegy 5,9 millió forint) jóvátételt kell fizetnie a kérelmezőknek.
* * * *
Emlékművet kapott az azeri baltás gyilkos örmény áldozata Jerevánban, 2013-ban
Emlékművet avattak az örmény fővárosban, Jerevánban a 2004-ben Budapesten meggyilkolt Gurgen Margarján örmény katonatiszt emlékére - számolt be az Armenpress örmény hírportál az MTI 2013. szeptember 28-i közlése szerint. Margarjánt álmában ölte meg Ramil Safarov azeri katona. Mindketten egy nyelvi kurzuson vettek részt a magyar fővárosban.
jelen voltak Margarján rokonai, az örmény védelmi minisztérium, a parlament számos képviselője, valamint más magas rangú vezetők.
Szerzs Szargszján akkori örmény elnök akkor bejelentette be, hogy országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Magyarország diplomáciai jegyzékben tájékoztatta Azerbajdzsán budapesti nagykövetét arról, hogy elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
HÁTTÉR
Tartós ellentétek
Az azeriek és az örmények között a karabahi válság miatt romlott meg végletesen a korábban sem jó viszony: az Azerbajdzsán területébe beékelődött Karabahban a helyi örmény többség megszavazta az Örményországgal való egyesülést, majd az örmény hadsereg – hathatós orosz segédlettel – az 1990-es évek első felében elfoglalta a Karabahot és Örményországot összekötő folyosót, és erről a területről elüldözte az azeri lakosságot - írja a hvg-hu-n május 25-én megjelent elemzésében Németh András . Az örmények jelenleg is megszállva tartják Azerbajdzsán területének az ötödét, s nem engedik az azeriek visszaköltözését az elfoglalt térségbe. Az 1994-ben tűzszünettel véget ért háborúban mindkét fél súlyos bűncselekményeket követett el, s az azeri és az örmény hadsereg jelenleg is teljes harckészültségben áll Karabah határain. A harcokban és az etnikai tisztogatásokban több mint 30 ezer ember halt meg, és 230 ezer örmény, illetve 800 ezer azeri kényszerült otthona elhagyására.
Míg az olajban gazdag Azerbajdzsán minden tekintetben jóval erősebb Örményországnál, Jereván ezt oroszbarátságával igyekezett ellensúlyozni: az örmények Moszkva kedvéért felhagytak a korábban szorgalmazott euroatlanti integrációval, s támaszpontokat engedtek át az orosz haderőnek.
