Az előző év januárjától átszabott békéltető testületek
minden nehézség ellenére az egész országban zavartalanul
működtek 2020-ban.
Több mint tízezer ügyben fordultak a fogyasztók a kamaráknál
működő alternatív vitarendezési fórumokhoz, ezek közül több
mint 1500 eljárás végződött a vásárló és a cég közötti
egyezséggel, míg 1300 ügyben a vállalkozásoknak megfogalmazott
szakértői, testületi ajánlásokból csaknem hetvenszázalékos
volt a teljesítési arány – összegezte az
eddigi tapasztalatokat Keszthelyi Nikoletta, Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek.
Az emlékeztetett: a hazai fogyasztóvédelemben a hatóság mellett
alternatív lehetőségként a peren kívüli vitarendezést
biztosító békéltető testületek járnak el, amelyek tavaly egy
átgondolt jogalkotási folyamat eredményeként megerősítést
kaptak.
Mint mondta, a vállalkozásoknak már több mint öt éve kötelező
részt venniük a békéltető eljárásokban, amelyek minden magyar
fogyasztónak ingyen és a bírósági útnál gyorsabban hozhatnak
megnyugtató megoldást, mivel alapvetően a felek közötti egyezség
elősegítésére törekednek az egyszerű szabályok mentén.
Tavaly óta a megyei kereskedelmi és iparkamaráknál működtetett
békéltető testületek az egységes joggyakorlat érdekében
összehangoltan, egységesített eljárási szabályzat szerint
működnek – mutatott rá Keszthelyi Nikoletta.
A szakminisztérium gyűjtése szerint a békéltető testületekhez
beérkezett kérelmek, valamint a megoldott ügyek száma a
koronavírus-járvány idején sem csökkent tavaly.
Ugyan a felek közötti egyezség a fogyasztó és a vállalkozás
képviselőjének személyes jelenlétében jöhet létre a
leghatékonyabban, a járvány miatt a testületek jelentős számú
ügyet írásban voltak kénytelenek lefolytatni.
A korlátozott lehetőség ugyanakkor nem befolyásolta az egyezségek
arányát, a tárgyalt ügyek számát, ez jól mutatja a rendszer
professzionális és eredményes működését – állapította meg
a helyettes államtitkár.
Úgy folytatta: a békéltető testületek megyei szinten is
hatékonyan együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatósággal.
Tavaly több mint félezer ügyben jelezték, ha egy eljárásba
bevont vállalkozás nem tett eleget az együttműködési
kötelezettségének – ezekben az esetekben a hatóság mérlegelés
nélkül bírságot szabott ki a mulasztó cégekre. Egy-egy megye
fogyasztóvédelmi szervei kölcsönösen tájékoztatják egymást a
környékbeli jogsértésekről, ennek köszönhetően a
tapasztalatok szerint a hatóság és a békéltető testületek
együttműködésével eredményesen lehet tisztítani a piacot
területi szinten is.
A leggyakrabban előforduló esetekről a tárca azt közölte, hogy
hasonlóan a korábbi évekhez, 2020-ban is a jótállással,
szavatossággal kapcsolatos kérelmek tették ki az ügyek jelentős
részét – csaknem felét – a békéltető testületeknél. E
téren tipikus volt, amikor a vásárló a javítás alatt álló
termék esetén elhúzódó várakozás miatt kérte a testület
segítségét.
Emellett jellemzőek a webáruházakkal, internetes vásárlással
összefüggő ügyek – ezeknél úgy tapasztalták, a hatósággal
való együttműködésnek kiemelkedő jelentősége van. Szintén
gyakran fordulnak elő a lábbelikkel kapcsolatos panaszok: leginkább
a nem megalapozott szakvélemények okoztak problémát a
vásárlóknak.
A jótállási szabályok ez év januártól hatályos, átfogó
megújításával a vásárlók hatékonyabban érvényesíthetik
érdekeiket a kereskedőkkel szemben – jegyezte meg a helyettes
államtitkár, kitérve arra is, hogy csökkentek a testületek és a
vállalkozások adminisztratív terhei, mivel az ügyeket cégkapun
keresztül intézik, illetve a fogyasztónak is van lehetősége az
ügyfélkapun keresztül eljárást kezdeményezni.
Keszthelyi Nikoletta hangsúlyozta: a minisztérium elkötelezett az
alternatív vitarendezés, a békéltető testületi rendszer további
szakmai fejlesztése mellett.
