Dr. Varga Zsolt András kinevezését a bírósági szervezet igazgatását felügyelő Országos Bírói Tanács sem támogatta. Dr. Vadász Viktor, az OBT tagja az Euronewsnak elmondta, hogy szakmai kvalitásainak elismerése mellett azért nem támogatták dr. Varga Zsolt András kinevezését, mert nincs rendes bíróságon szerzett tárgyalótermi gyakorlata, ami példa nélküli a Kúria - korábban Legfelsőbb Bíróság - rendszerváltás óta eltelt történetében, illetve azért, mert a Parlamentnek kétszer kellett jogszabályt módosítania azért, hogy a jelöltet formálisan is alkalmassá tegye a pozícióra, és ez az objektív szemlélőben azt a látszatot keltheti, hogy a Kúria elnöke nem független a törvényhozó hatalomtól.
A jogszabályokat azért kellett módosítani, hogy a politikusok által megválasztott alkotmánybírókat a rendes bírói előmeneteli rendszer megkerülésével a bírósági hierarchia csúcsára ki lehessen nevezni bírónak, illetve hogy rendes bírói tapasztalat nélkül is lehessen valaki a Kúria elnöke.
Mint közismert, a Kúria döntései ellen a magyar jogrenden belül nincs fellebbezés, azokkal szemben csak nemzetközi fórumokhoz lehet fordulni. a tisztújítás nyomán a híradások nyomatékkel utalnak arra is, hogy a Kúria elnöke a bírák kinevezésén és az ügyelosztáson keresztül közvetve befolyásolhatja, hogy milyen ítéletek szülessenek ezen a fórumon. Mindezeken felül azt is emlékezetbe idézik: a Kúria ítéletei az alacsonyabb rendű bíróságok számára is igazodási pontot jelentenek. A jogegységi határozatok esetében ez kötelező, nem kvázi önkéntes követése a Kúria joggyakorlatának, ezekben a döntésekben is nagy a Kúria elnökének befolyása.
(Címfotó: Bruzák Noémi/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ)Korábbi kapcsolódó közleményünk:
