Így indult

Az idén két ütemben meghirdetett, összesen több mint 15.500 db 3 hektár alatti térmértékű ingatlan csaknem 60%-ára volt érdeklődés – írta meg korábban a Mezőhír.hu szakmai hírportál. Az átlagos ajánlati ár közel 1 millió forint volt hektáronként. Az értékesítés első két ütemében 5550 hektárnyi területet értékesített a Magyar Állam, amelyből több mint 5 milliárd Ft bevétel keletkezett. Az ingatlanok árának legalább az NFK vagyon-nyilvántartásában rögzített könyv szerinti értéket kellett elérnie, az ingatlan megszerzésére jogi személy is vételi ajánlatot tehetett, de az elővásárlási jogokat be kellett tartani – hangsúlyozza a Mezőhír.hu cikke.

A harmadik ütemben, tekintettel a 2020. július 1-jén hatályba lépett Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes szakaszainak változására, az NFK árverés mellőzésével, hirdetményes úton 10 hektárt meg nem haladó földek értékesítésére jogosult. Tehát 2020. szeptember 21-én meghirdetésre kerül több, mint 1400 db 3 és 10 hektár közötti földterület, mely térmértéke meghaladja a 7300 hektárt. Továbbá az első két ütemben nem értékesített 3 hektár alatti földeket is újra közzé teszi az NFK, melyek esetében több mint 2300 hektárnyi, 4800 db ingatlan megvásárlására nyílik újból lehetőség.

A gazdáknak most is 30 napjuk lesz pályázni egy egyszerű ügyfélkapus regisztrációt követően - hívja fel a figyelmet a szakmai hírportál. Ahogy az első két ütemnél, most is a Magyar Állam fizeti az értékbecslés költségeit az 1 hektár alatti méretű földek esetében. Az értékesítésre meghirdetett földek listája a www.nfk.gov.hu oldal mellett a www.kormany.hu oldalon is elérhető lesz, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzétételre kerül.

Így folytatódott

Elsőként is ki kell emelni azt az új előírást, amely szerint a megkötött adásvételi szerződéseknek az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztése július óta csak kiegészítő, tájékoztató szerepet tölt be – hívja fel a Mezőhír.hu szakmai hírportálon megjelent elemző cikkében Orlovits Zsolt. A korábbi gyakorlat ugyanis az volt, hogy az önkormányzat hirdetőtáblájára kifüggesztett szerződés minősült hivatalos közzétételnek, míg a kormányzati portálon, vagyis a hirdetmeny.magyarorszag.hu felületen csak egy kivonatos jellegű tájékoztatás megjelentetése volt kötelező az ügylet főbb adatairól. A módosítás „megfordította” az eddigi szabályozást. A cél az volt, hogy a jövőben ne kelljen személyesen elmenni a polgármesteri hivatalba a szerződés teljes szövegének megismerése céljából. A szerződéseknek a hirdetmeny.magyarország.hu honlapon történő közzététele ugyanis kötelező, és az minősül egyben hivatalos közlésnek is.

Jogalkotói mulasztás: így is, úgy is törvénysértés

Az elmúlt két hónap gyakorlati tapasztalataiból azonban levonható az a következtetés, hogy a törvénymódosítás nem érte el célját minden településen. Még nagyobb városok, mint például Kaposvár, Érd, Jászberény, Mátészalka, Törökszentmiklós esetében is megállapítható, hogy mostanáig egyetlen esetben sem kerültek fel a kormányzati portálra a szerződések digitalizált, a szerződők nevén és lakcímén kívül más személyes adatokat nem tartalmazó másolatai, csak a kifüggesztés tényéről szóló rövid tájékoztató.

A helyzet teljes körű bemutatása érdekében azonban arra a jogalkotói mulasztásra is szükséges rávilágítani, hogy a törvénymódosítással párhuzamosan nem valósult meg a végrehajtási rendelet szövegének kiigazítása, ezáltal ellentmondás áll fenn a földforgalmi törvény és a 474/2013. (XII. 12.) számú kormányrendelet előírásai között. Ez utóbbi szabályozza ugyanis az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás részleteit. Ennek az elektronikus tájékoztató közzétételéről szóló 13. §-a azonban a korábbi szabályozásnak megfelelően csak a rövid tájékoztató hirdetmény kormányzati portálon való megjelentetését írja elő, és kimondja, hogy az elektronikus tájékoztató mellékleteként a hirdetményi úton közölt szerződés a tájékoztatóval együtt nem tehető közzé. Márpedig a gyakorlatban a tájékoztató szövege alatt van arra lehetősége az önkormányzatnak, hogy mellékletként felhelyezze a szerződés másolatát is. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy amelyik önkormányzat betartja a törvényi rendelkezést, ezzel megsérti a kormányrendelet előírását, aki viszont a kormányrendeletet hajtja végre, törvényt sért.

Súlyos következmény

Mindezek ellenére naponta átlagosan 200-300 darab adásvételi szerződés kivonata azért megjelenik a kormányzati portálon. Bár azokon a településeken is, ahol a közzététel egyébként megvalósult, nem ritka „technikai problémák” fellépése. Például a fájl elnevezésében szereplő nem megengedett karakterek miatt a szerződés nem volt megnyitható, de olyan eset is előfordult, hogy nem a szerződést, hanem az annak közzétételre irányuló kérelmet töltötték fel a honlapra. Ezek az esetek felvetik annak lehetőségét, hogy a jövőben amiatt fognak érvényteleníteni egy-egy adásvételi eljárást, mert nem történt meg a szerződés szabályszerű elektronikus nyilvánosságra hozatala, vagyis nem közölték az érintettekkel az adásvétel részleteit – írja elemző cikkében a Mazőhír.hu.

A problémák sorának azonban itt még messze nincs vége. A szerződések kötelező elektronikus közzétételét elrendelő törvénymódosítás szövege ugyanis úgy szól, hogy az adásvételi szerződés kormányzati portálon való közzététele nemcsak a földforgalmi törvényen, hanem más törvényen (mint például a Polgári Törvénykönyv), vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival történő közlést is megvalósítja. A törvénymódosítás miniszteri indokolása külön kiemeli, hogy ezzel megszűnt a termőföldre kötött adásvételi szerződésnek a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó előírásán alapuló, a tulajdonostársak felé fennálló közvetlen közlési kötelezettség. Korábban ugyanis az eladónak közös tulajdonban álló földek esetében akár több száz tulajdonostárssal postai úton, tértivevénnyel, vagy személyes megkereséssel is közölni kellett a megkötött szerződést, és fel kellett hívni elővásárlási joga gyakorlására vagy az arról való lemondásra. Az új szabályozás alapján a jövőben a tulajdonostársaknak is az internetes felületről kell tájékozódniuk a földjüket érintő esetleges tulajdonosváltozás kérdésében.

Nem életszerű

Ez a változtatás azonban váratlanul érte a földforgalmi eljárás szereplőit. Problémákat okoz az elektronikus közzététel időnkénti elmaradása, vagyis egyelőre nem tudni, mi történik akkor, ha az önkormányzat nem teszi fel a szerződést a kormányzati portálra, vagy az éppen valamilyen technikai hiba miatt nem letölthető. A másik kifogás a Ptk. rendelkezéseivel való összhang hiányára figyelmeztet. A tulajdonostársak elővásárlási jogát ugyanis a Ptk. írja elő, így az érintettek értesítését is az általános szabályok szerint kell megvalósítani, nem pedig elektronikus hirdetményi formában. Nem életszerű, hogy a földforgalmi törvény megköveteli a földtulajdonosoktól a hirdetmeny.magyarorszag.hu kormányzati portál rendszeres látogatását annak érdekében, hogy értesüljenek a saját ingatlanukat érintő esetleges tulajdonosi változásokról – hívja fel a figyelmet a Mezőhír.hu szakmai hírportálon megjelent elemző írásában Orlovits Zsolt.