Magyarországon csak minden negyedik vállalkozás indul teljesen
tiszta lappal, a többi újonnan bejegyzett vállalkozás korábbi
cégekhez köthető a tulajdonosi, cégjegyzésre jogosulti körön
keresztül, vagy éppen címkapcsolattal. „A friss vállalkozások
az elmúlt évek adatai alapján jellemzően korábbi vállalkozók
újonnan induló vállalkozásai voltak, kevés volt közöttük a
teljesen ismeretlen szereplő. Érdekes módon ezen a trenden most a
kényszervállalkozók alakíthatnak valamelyest” – mondja
Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője.
A teljesen új szereplők aránya alacsony, de az elmúlt években már látszott némi fejlődés ezen a téren, és a 2020-as év tovább javíthat az új szereplők arányán. A koronavírus járvány egyik gazdasági hatása ugyanis az elbocsátott dolgozók által többé-kevésbé kényszerből alapított vállalkozások magas száma. Természetesen nem minden újonnan induló vállalkozás nevezhető kényszervállalkozásnak, és a rutinos vállalkozók is kényszerülhetnek további cégek létrehozására, de tény, hogy a teljesen tiszta lappal induló vállalkozások aránya növekszik, és ennek egyik jelentős komponensét a kényszervállalkozók jelentik.
2017-ben az újonnan alapított cégeknek csupán 36 százaléka volt
olyan, ahol minden tulajdonosnak és ügyvezetőnek az első
próbálkozása volt a frissen létrehozott cég, ez az arány
2020-ra 41 százalék felé emelkedett. Továbbá, ha a családi és
címkapcsolatokat is figyelembe vesszük, akkor jelenleg 25 százalék
a teljesen új induló vállalkozás, míg 2017-ben még csak 22
százalék volt.
„Fontos hangsúlyozni, hogy a tiszta-lapos cégek alacsony aránya
nem jelent feltétlen rosszat. Ha egy vállalkozó több cégben is
befolyással bír, és bővíti a cégparkját, az lehet teljesen
indokolt gazdasági folyamat eredménye is” – mondja az Opten
elemzője. A magas cégfluktuáció ugyanakkor azt mutatja, hogy az
új vállalkozás indítása sokszor a korábbi vállalkozás magára
hagyásával jár együtt, ami nem feltétlen szerencsés, különösen,
ha ez nem szabályozott keretek között történik.
„A teljesen friss vállalkozások aránya ráadásul tovább
növekedhet 2020 során is, hiszen 2020 utolsó negyedévére erősebb
cégalapítási számokat várunk a gazdaság átrendeződése miatt”
– mondja az Opten elemzője. A válság elhúzódásával várhatóan
sok korábbi vállalkozó fog új tevékenységbe fogni, illetve
sokan fognak az alkalmazotti világból is kényszerűen a
vállalkozók világába mozogni. Összességében ezek között az
új vállalkozások között nagyobb lesz azon cégek aránya,
amelyek nem köthetők korábbi cégekhez.
Jelenleg a tulajdonosok, ügyvezetők 79 százaléka csak 1 vállalkozásban rendelkezik befolyással, ami szintén azt mutatja, hogy a cégalapítások többségében a korábbi cégből történő kiszállást jelentik, vagy a cég teljes magára hagyásával járnak együtt. A frissen alapított cégek esetében az alapítók, aláíró magánszemélyek átlag életkora 41,3 év, ami szintén azt mutatja, hogy nem a friss pályakezdők öntik el a piacot új cégekkel. A cégalapítók átlagéletkora lassan, de évről évre növekszik. A 2000-es évek elején még 40 év alatt volt a cégalapítók átlagéletkora. Tehát nemcsak a társadalom halad elöregedési pályán, a cégalapítók átlagéletkora sem sok jót mutat a hazai gazdasági szereplők koreloszlásáról.
A hazai cégvilágban továbbra is szép számmal vannak olyan
cégbirodalmak, amelyek 1-1 magánszemély körül csoportosulnak.
Ráadásul a tendencia azt mutatja, hogy egyre jellemzőbb gyakorlat
a céghalmozás. Bár összességében a hazai cégszám csökken, az
1 főre jutó cégek száma lassan növekszik. Jelenleg már több
mint 800 olyan személy van Magyarországon, amelynek több mint 10
vállalkozásban van hatályosan meghatározó befolyása, ami 14
százalékos növekedés a 2018-as adatokhoz képest. Ezen felül
általánosságban is kimutatható a cégsűrűsödés, összességében
már 160 ezer olyan vállalkozó van Magyarországon, amelynek
legalább kettő vállalkozásban van befolyása.
A céghalmozás vizsgálata regionális szinten is érdekes képet
mutat. A fővárost leszámítva minden megyében magasabb a
vállalkozások száma, mint a tulajdonosok száma, azaz vidéken
jellemzően több tulajdonos osztozik kevesebb cégen. Ezzel szemben
a fővárosban 1-nél magasabb az 1 tulajdonosra jutó vállalkozások
száma, azaz Budapesten arányaiban kevesebb tulajdonos nagyobb
mennyiségű céget irányt. Ráadásul a különbség Budapest és
vidék között igen jelentős e tekintetben. Míg Budapesten az 1
tulajdonosra jutó vállalkozások száma 1,2, addig még a második
helyen szereplő Komárom-Esztergom megyében is csak 0,77 ez az
arány, de a lista végén szereplő Nógrád megyében csupán 0,54
ez az érték.
