HÍRÖSSZEFOGLALÓ
Szokatlanul kemény hangot ütöt meg a magyarországi helyzetet illetően a Spiegelnek adott interjúban az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős tagja, Vêra Jourová, aki az összes tagállamról rövidesen megjelenő jogállamisági jelentésen dolgozik. A sajtószabadság helyzetét és a választásokat kritizálta élesen szavakkal „beteg demokráciá”-nak nevezve a magyarországi állapotokat.
Interjújában az EB alelnöke szójátékkal jellemezte a magyar kormány politikáját: a cseh liberális politikus azt mondta, a magyar miniszterelnök szeret arról beszélni, hogy illiberális demokráciát épít Magyarországon, de ez szerinte nem illiberal democracy, csak "ill democracy", vagyis beteg demokrácia.
Az alelnök szerint még az is megtörténhet, hogy a magyarországi választások egy ponttól kezdve már nem lesznek szabadok. A cseh biztos szerint ha "a nép úgy dönt, akkor a miniszterelnök hiába kapaszkodik a hatalomba, távoznia kell".
Vêra Jourová
már korábban is kritizálta Magyarország kormányát, aggodalmát
fejezte ki a felhatalmazási
törvény miatt, fake
news-nak nevezte
az egyik nemzeti konzultáció EU-val kapcsolatos állításait és
szolidaritásáról biztosította az Index azóta
csoportosan felmondott dolgozóit.
A „beteg magyar demokráciáról” tett kijelentésével Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke bizalmatlanságot kelt a tagállamok között, ezért dr. Varga Judit igazságügyi miniszter az Orbán Viktor kormányfővel folytatott megbeszélését követően lemondásra szólította fel a brüsszeli cseh politikust. Dr. Varga Judit elmondta, hogy a kormány elfogadhatatlannak tartja ezt a kijelentést, főleg a bizottság alelnökétől, aki egyebek között az EU-n belüli párbeszédért felel, mert Budapest szerint éppen ő az, aki egy ilyen kijelentéssel bizalmatlanságot kelt a tagországok között. "Emiatt a miniszterelnökkel hétfőn reggel megtartott megbeszélés után azt javasoltuk, hogy Jourová mondjon le tisztségéről”– fogalmazott.
Néhány
órával dr. Varga Judit igazságügyminiszter Facebook-üzenete után az MTI által kiadott hír szerint Orbán Viktor miniszterelnök is reagált, és
levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság
elnökéhez, amiben tájékoztatta, hogy Magyarországot és a
magyar embereket sértő kijelentései miatt felfüggeszti a
kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével, Věra
Jourovával. A miniszterelnök álláspontja szerint az EU-biztosnak a
tisztségéből való távozása elengedhetetlenül szükséges:
Magyarország 2004-es csatlakozása óta az Európai Unió elkötelezett tagja. Vitás kérdésekben mindig – és legtöbbször eredménnyel – törekedtünk a megegyezésre. Értékeljük (Ursula von der Leyen) elnök asszony bizottsági elnöki munkáját. Věra Jourová bizottsági alelnök Magyarországot sértő szavai miatt kénytelen vagyok elnök asszonyhoz fordulni. A bizottság alelnöke Magyarországot nyilvánosan 'beteg demokráciának' nevezte, és azzal sértegette az Európai Unió magyar polgárait, hogy 'nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló véleményt alkossanak.' E kijelentések ellentétesek a Bizottság Lisszaboni Szerződésben deklarált semleges és objektív intézményi szerepével; a nyilatkozat semmibe veszi a lojális együttműködés alapelvét, és kizárja az értelmes párbeszéd lehetőségét Věra Jourová bizottsági alelnök és Magyarország között. Aki tevékenységével megsérti a szerződést, az nem lehet a jogállamiság és az európai értékek védelmezője. A biztos asszony kijelentései összeegyeztethetetlenek a bizottságban elfoglalt pozíciójával, ezért tisztségéből való távozása elengedhetetlenül szükséges. Amíg ez nem történik meg, addig a magyar kormány Věra Jourovával felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat.
Emlékeztetőül: a magyar kormányfő által hivatkozott Lisszaboni szerződés Európai Bizottság szerepéről, a biztosoktól elvárható magatartásról azt írja a, hogy a Bizottság tagjai „nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől”. Emellett a Bizottság tagjai teljes mértékben függetlenek, ugyanakkor „tartózkodnak a kötelezettségeikkel vagy a feladataik ellátásával összeegyeztethetetlen cselekedetektől”. A biztosokat a Bizottság elnöke szólíthatja fel lemondásra, illetve az Európai Parlament mozdíthatja el.
Megvédte Věra Jourová-t az EB elnöke
Nagy vihart kavart Brüsszelben a magyar kormányfő levele, és az uniós politikusok közül máris többen visszautasította a Vêra Jourovát ért támadást.
Szóvivőjén, Dana Spinanton keresztül kedden (szeptember 29-én) jelezte Ursula von der Leyen: olvasták a magyar kormányfő levelét és rövidesen válaszolnak rá. Hangsúlyozta: Ursula Ursula von der Leyen szorosan egüttműködik, Věra Jourová-val, teljes a bizalom a két európai uniós csúcsvezető, az elnök és helyettese között.
A liberális holland EP-képviselő, Sophie in 't Veld a Twitteren közzétett bejegyzésében a magyar miniszterelnök levelét, amelyben Vêra Jourova biztos lemondását szorgalmazza, provokációnak nevezi, amivel "a következő szintre lépett". Megjegyzi: "Határozott és egyértelmű reakciót várok az EB alelnökétől, továbbá Ursula von der Leyentől és az Európai Parlament elnökétől (David-Maria Sassoli-tól - A szerk.). Az Európai Néppárt, mint mindig, hallgatni fog".
A zöldpárti Sergey Lagodinsky a magyar igazságügyi miniszternek címezte mondanivalóját: “Leállíthatnánk ezt a cirkuszt, Varga Judit? Vêra Jourová nem nevezte „beteg demokráciának” Magyarországot, Orbán országának szánt jövőképét nevezte „beteg demokráciának”. Ennek a megfélemlítési kampánynak le kell állnia! Nem tesz jót a kormány hitelességének”
"A Bizottság továbbra is készen áll a párbeszédre, az ajtónk mindig nyitva áll” – mondta Christian Wigan bizottsági szóvivő. A biztosoknak képeseknek kell lenniük arra - emlékeztetett visszafogott tónusban -, hogy a tagállamokkal mindenről tárgyalhassanak, beleértve a nehéz kérdéseket is, hogy együtt találják meg a megoldást. Aztán arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós szerződések alapján az EU-s intézményeknek és a tagállamoknak „kölcsönös őszinte együttműködést” kell gyakorolniuk.
Legutóbb Phil Hogan, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős ír tagja volt kénytelen lemondani posztjáról, - emlékeztet a hvg.hu -, miután kiderült, hogy megszegte a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatos ír szabályokat. Őt az ír kormány nem szólította fel lemondásra (Von der Leyen sem), csupán arra kérték, hogy gondolja át szerepét és felelősségét ebben az ügyben. 2017 tavaszán Szijjártó Péter külügyminiszter Frans Timmermans, akkor az alapjogokért felelős uniós biztost, első alelnököt szólította fel lemondásra, mondván "megsértette a magyarokat". 2016-ban Molnár Csaba DK-s EP-képviselő Navracsics Tibor magyar biztos ügyében kezdeményezett vizsgálatot, ugyanis nemmel szavazott a kvótanépszavazáson, s ezzel – a menekültek áthelyezése kapcsán – az Európai Bizottság egyik döntésével szemben foglalt állást. Sem Navracsics Tibor sem Frans Timmermans nem távozott posztjáról.
