Valdis Dombrovskis

Részletes cselekvési tervet tett közzé május 7-én az Európai Bizottság, amelynek célja, hogy megszüntesse az uniós szabályokban meglévő joghézagokat és gyenge láncszemeket. Brüsszel a pénzmosás elleni uniós szabályok nem kielégítő alkalmazása miatti elégedetlensége jeleként 2021 első negyedévében egy uniós szintű felügyeleti hatóság létrehozását is kezdeményezni fogja – tájékoztatott a BruxInfo.

„Véget kell vetnünk annak, hogy piszkos pénzek szivárognak be pénzügyi rendszerünkbe. A mai napon egy átfogó és nagy horderejű cselekvési tervvel erősítjük tovább védelmi vonalainkat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben. Szabályozásunkban és annak végrehajtásában nem maradhatnak gyenge láncszemek. Készen állunk arra, hogy az elkövetkező 12 hónapban – gyorsan és következetesen – megvalósítsuk mindezen intézkedéseket. Emellett az EU nemzetközi szerepét is erősítjük a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi normák alakítása terén” – jelentette ki Valdis Dombrovskis, a Bizottság illetékes ügyvezető alelnöke.

A cselekvési terv hat pillérre épül, amelyek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni általános uniós küzdelem javítására, valamint az EU e területen betöltött nemzetközi szerepének erősítésére irányulnak. E hat pillér együttesen biztosíthatja, hogy az uniós szabályok összehangoltabbak és így hatékonyabbak legyenek. Emellett javítja a szabályok felügyeletét és a tagállami hatóságok közötti együttműködést.

A hat pillér:

  1. Az uniós szabályok hatékony alkalmazása: a Bizottság továbbra is szorosan nyomon követi az uniós szabályok tagállami végrehajtását annak érdekében, hogy a nemzeti szabályok a lehető legmagasabb szintű normáknak feleljenek meg. Ezzel egyidejűleg a cselekvési terv arra ösztönzi az Európai Bankhatóságot (EBH), hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának leküzdése érdekében maradéktalanul éljen új hatásköreivel.
  2. Egységes uniós szabálykönyv: bár a hatályos uniós szabályok átfogóak és hatékonyak, a tagállamok a Bizottság meglátása szerint hajlamosak arra, hogy nagyon különféleképpen alkalmazzák azokat. A szabályok eltérő értelmezése következtében ezért joghézagok alakulnak ki a rendszerben, amit a bűnözők kihasználhatnak. Ennek leküzdése érdekében a Bizottság 2021 első negyedévében harmonizáltabb szabályrendszert fog javasolni.
  3. Uniós szintű felügyelet: jelenleg az egyes tagállamok feladata, hogy egyedül felügyeljék az e területre vonatkozó uniós szabályokat, és ennek következtében hiányosságok alakulhatnak ki a szabályok felügyeletének módját illetően. 2021 első negyedévében a Bizottság javaslatot fog tenni egy uniós szintű felügyeleti hatóság létrehozására.
  4. Koordinációs és támogatási mechanizmus a tagállamok pénzügyi információs egységei számára: A tagállamok pénzügyi információs egységei döntő szerepet játszanak a bűncselekményekhez köthető ügyletek és tevékenységek azonosításában. 2021 első negyedévében a Bizottság javaslatot fog tenni egy olyan uniós mechanizmus létrehozására, amely elősegíti e szervek munkájának további összehangolását.
  5. Az uniós büntetőjogi rendelkezések érvényesítése és információcsere: Az uniós eszközökön és intézményi megállapodásokon alapuló igazságügyi és rendőrségi együttműködés alapvetően fontos a megfelelő információcsere biztosításához. A magánszektor szintén szerepet játszhat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben. A Bizottság az adatmegosztás tisztázása és fokozása érdekében iránymutatást fog kiadni a köz- és magánszféra közötti partnerségek szerepéről.
  6. Az EU nemzetközi szerepe: az EU aktívan részt vesz a Pénzügyi Akció Munkacsoportban és a nemzetközi színtéren bekapcsolódik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem terén kialakított nemzetközi normák alakításába. Az EU-nak a Bizottság szerint mindenekelőtt ki kell igazítania az olyan harmadik országokkal kapcsolatos megközelítését, amelyek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályozása hiányosságokat mutat, ami veszélyezteti egységes piacunkat. A cselekvési tervvel egyidejűleg kiadott új módszertan biztosítja az EU számára az ehhez szükséges eszközöket. E felülvizsgált módszertan alkalmazásáig a frissített uniós jegyzék biztosítja a FATF (Pénzügyi Akció Munkacsoport) legfrissebb jegyzékéhez való jobb igazodást.

A Bizottság május 7-én nyilvános konzultációt indított a cselekvési tervről. A hatóságoknak, az érdekelt feleknek és a polgároknak július 29-ig kell visszajelzést adniuk.

A Bizottság felülvizsgálta az elfogadhatatlan pénzmosási gyakorlatot folytató országok jegyzékét, figyelembe véve a 2018 óta bekövetkezett nemzetközi szintű fejleményeket. Az új jegyzék mostantól jobban igazodik a FATF által közzétett jegyzékekhez.

A jegyzékben a következő országok szerepelnek: Bahama-szigetek, Barbados, Botswana, Kambodzsa, Ghána, Jamaica, Mauritius, Mongólia, Mianmar/Burma, Nicaragua, Panama és Zimbabwe.

A jegyzékből törölt országok: Bosznia-Hercegovina, Etiópia, Guyana, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Srí Lanka és Tunézia.

A Bizottság egy felhatalmazáson alapuló rendelet formájában módosította a jegyzéket. A rendelet most az Európai Parlament és a Tanács elé kerül, amelyeknek egy hónapos (további egy hónappal meghosszabbítható) határidőn belül dönteniük kell jóváhagyásáról.