“A Bizottság nyilvánvalóvá tette, hogy nem tolerálja a magyar kormány aktivistákat és civil szervezeteket megfélemlítő támadásait, és nem fogadja el, hogy az EU egyik tagállamában börtönnel lehet fenyegetni embereket azért, mert nem értenek egyet a kormány idegengyűlölő és embertelen politikájával.” – mondta dr. Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
Hozzátette: “Magyarországon jelenleg börtönnel fenyegetik és lejáratják azokat, akik védelmükbe veszik a kiszolgáltatott embereket, és egy toleránsabb, az emberi jogokat tiszteletben tartó országért dolgoznak. A STOP Sorosnak nincs helye egyetlen magára valamit is adó országban.”
A Bizottság a STOP Soros mellett július 25-én azt is bejelentette, hogy új kötelezettségszegési eljárást indít az emberek tranzitzónákban való szándékos éheztetése miatt. A magyar kormány tudatosan alkalmazza ezt az embertelen eljárást, hogy arra kényszerítse a nemzetközi védelemért Magyarországhoz forduló embereket, hogy elhagyják az országot, ezzel pedig véget ér az eljárás az ügyükben.
Az éheztetési ügyekben a Magyar Helsinki Bizottság minden esetben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, az ő kérésükre kötelezte a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni a tranzitzónában éhezőknek.
A Magyar Helsinki Bizottság is üdvözli, hogy az Európai Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordult a „Stop Soros” törvény miatt. Új kötelezettségszegési eljárást is bejelentettek, ez a tranzitzónákban történő éheztetések miatt indult. Az uniós lépések végre esélyt kínálnak tisztességes eljárásra a kínzásáldozat, gyermek, nagybeteg, várandós menekülőknek és minden üldözöttnek – írták közleményükben.
Egy év alatt a hazai hatóságok 16 alkalommal próbálkoztak a tranzitzónákban fogva tartott emberek éheztetésével. A Magyar Helsinki Bizottság mindegyik esetben a strasbourgi bírósághoz fordult. Az Emberi Jogok Európai Bíróság mindannyiszor felszólította a magyar államot, hogy haladék nélkül hagyjon fel az éheztetéssel, és adjon enni az embereknek. A kormány a hazai jogszabályokra hivatkozik, mintha azok tennék lehetetlenné, hogy a fogva tartott emberek – többségükben családos apák és anyák – ételt kaphassanak. Ezt a tarthatatlan helyzetet elégelte meg az Európai Bizottság, és írt felszólítást a kormánynak. Ez egyben új kötelezettségszegési eljárást is jelent.
Az Európai Bizottság bejelentését dr. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke üdvözölte és így kommentálta:
„A tranzitzónákban fogva tartott emberek éheztetése, a civilek fenyegetése és tisztességes menedékjogi eljárás megszüntetése nem fér össze a jogállammal. Az uniós eljárások rávilágítanak a hazai jogállam gyengéire, mert ezeknek a hazai szabályoknak nem lett volna szabad megszületniük, s ha mégis megszülettek, itthon kellett volna megsemmisíteni őket. Noha fájlaljuk, hogy ez elmaradt, a mostani uniós döntések orvosolhatják a jogsértő helyzetet. Visszaigazolást nyert kitartó és színvonalas szakmai munkánk. A mi célunk egyértelmű: a hatóságok mindenkivel tisztességesen járjanak el, és kapjanak védelmet a védelemre szorulók. Az uniós eljárások végre esélyt kínálnak a kínzásáldozat, gyermek, nagybeteg, várandós ügyfeleinknek, és minden menedéket kérő üldözöttnek.”
