Felszólalásában dr. Polt Péter legfőbb ügyész (képünkön) rámutatott: az Európai Unióban
(EU) 14 különféle nemzetközi hálózat segíti a bűnügyi
együttműködést. A közös, eredményes fellépés alapja a
kölcsönös bizalom. Az ilyen hálózat típusú rendszerek új
alapokra helyezik a hatékony bűnüldözést és
igazságszolgáltatást, ugyanakkor megőrzik az országok
szuverenitását és igazságszolgáltatásuk nemzeti sajátosságait.
Az ilyen együttműködés erősíti az EU állampolgárainak uniós
intézményekbe vetett bizalmát.
Az EU pénzügyi érdekeinek védelme a tagállamok és az unió kötelessége. A magyar büntetőjogi szabályozás e téren a legfőbb ügyész értékelése szerint mintaszerű, minden szükséges rendelkezést átültettek a magyar jogba. Az együttműködés legsikeresebb formája a közös nyomozócsoport, melynek köszönhetően volt már sikeres vádemelés Magyarországon az uniós költségvetést károsító csalássorozat miatt - mondta a legfőbb ügyész.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az OLAF-nak (Európai Csalás Elleni Hivatal) közigazgatási vizsgálatokra, illetve azok nyomán a tagállami hatóságoknak címzett ajánlásokra van hatásköre, büntetőeljárásokra nincs. A napokban nyilvánosságra hozott jelentés szerint egyébként a magyar ügyészség az OLAF ajánlására minden esetben elrendelte a nyomozást. A vádemelések aránya a legutóbbi hét évben 47 százalék, miközben az uniós átlag 42 százalék.
Dr. Polt Péter kitért arra is: egyelőre "nem világos", hogy a 2021-ben felálló Európai Ügyészségnek milyen lesz a kapcsolata a már működő bűnügyi együttműködési hálózatokkal és milyen hozzáadott értéket jelent majd. (Magyarországnak az Európai Ügyészséghez történő (nem)csatlakozása körül parázs vita alakult ki ugyanazon a napon, június 12-én a parlamentben a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között.)
Az üggyel kapcsolatos korábbi közlemények:
- Továbbra sem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez
- Új szabályokat javasol az uniós csalásellenes hivatalra vonatkozóan az EB
- Trócsányi: Felesleges az Európai Ügyészség, nem csatlakozunk hozzáSzigorúbb rezsim vár az EU ügyészségből kimaradókra
- Az ügyészség elkötelezett az uniós támogatások kapcsán tett jelzések kivizsgálása mellett - mondta a legfőbb ügyész
- Az EP igazságügyi bizottsága hozzájárult az Európai Ügyészség létrehozásához - Magyarország nem csatlakozott
- Jóváhagyták az Európai Ügyészség létrehozását
Dr. Ladislav Hamran (képünkön) a rendezvényen magyarul elmondott beszédében kiemelte: egyre nehezebb az ügyészek munkája a növekvő globális biztonsági fenyegetések miatt. Elmosódtak a nemzeti, fizikai és digitális, illetve a bűnözői csoportok közti határok, éppen ezért sosem volt még ekkora szükség az intézmények és országok közti együttműködésre. Ebben tud segíteni az Eurojust, amely a határokon átnyúló eljárásokat támogatja, koordinálja.
Az Eurojust elnöke kiemelte, hogy
bizalom nélkül nincs együttműködés, ami pedig nélkülözhetetlen
a nemzetközi bűnözői csoportok felelősségre vonásához.
Dr. Ladislav Hamran köszönetet mondott a magyar ügyészségnek és dr. Polt Péternek a bizalomért és együttműködésért. Ez a hála "szilárd tényeken, ahogy az ügyészek mondják: erős bizonyítékokon alapul" - jegyezte meg.
Az unió tagállamai között Magyarország a 7. helyen áll az Eurojustnál megnyitott ügyek számát tekintve, a kiemelt bűncselekményeknél történő információátadásban pedig az első. Tavaly összesen 169 ilyen információátadás volt, ebből 65 Magyarországról, és ez 51 új Eurojust-ügy megnyitását eredményezte - mondta az uniós szervezet elnöke.
Dr. Polt Péter a Pro Cooperatione Emlékérmet adományozta dr. Ladislav Hamrannak európai uniós megbízatása keretében a tagállamok közötti hatékony igazságügyi együttműködés, ezen belül a magyar ügyészségével kialakított kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett kimagasló szakmai munkásságáért.
A legfőbb ügyész emellett számos magyar ügyésznek adott át elismeréseket az ügyészség napja alkalmából . A szervezet több mint negyedszáza ünnepli meg, hogy 1871-ben kihirdették az első magyar ügyészségi törvényt.
Az ünnepség díszvendége volt többek
között
dr. Darák Péter, a Kúria elnöke, dr. Handó Tünde, az Országos
Bírósági Hivatal elnöke és
dr. Pintér Sándor
miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter.
MI az EUROJUST?
Az Eurojust az Európai Unió 2002-ben létrehozott igazságügyi együttműködési ügynöksége. Célja, hogy elősegítse a bűnügyi igazságügyi együttműködést a tagállami hatóságok között súlyos, határokon átnyúló bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban. A szervezet székhelye Hágában van, kollégiuma az egyes tagállamok által delegált 28 nemzeti tagból - ügyészekből, bírókból vagy rendőrségi tisztviselőkből - áll. Magyarország 2004 óta tagja az Eurojustnak. Az Eurojust elnöki posztját 2017 novembere óta Ladislav Hamran tölti be, aki egyben a Szlovákiát képviseli a szervezetben.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az Eurojust-tagság egyik fontos hozadéka közös nyomozócsoportok létrehozatala. Az első magyar részvétel 2011-ben az úgynevezett bundaügyek - labdarúgó fogadási csalások - kapcsán volt német és finn társszervek képviselőivel közös nyomozócsoport munkájában. Azóta több tucatnyi közös nyomozócsoport jött létre magyar ügyészek közreműködésével vagy kezdeményezésére például emberkereskedelemmel, embercsempészettel, kábítószer-kereskedelemmel, költségvetési csalással, vesztegetéssel, gyermekpornográfiával kapcsolatos ügyek miatt.