Továbbképzési fejlemények - Mivel foglalkoznak a BÜK Ügyvédakadémiáján?

Frissítve: 2018. május 18.

A megváltozott összeférhetetlenségi szabályok

Az Ügyvédakadémia 15. csoportjának 2018. április 11-i foglalkozásáról

Téma: a megváltozott összeférhetetlenségi szabályok

A konzultáción bevezetésként megbeszéltük a további foglalkozások témáját, majd ismertetésre kerültek az ügyvédi függetlenségre vonatkozó, valamint az összeférhetetlenségi szabályok, így a végezhető, illetve tilalmazott tevékenységek, jogviszonyok, tisztségek, majd pedig az ügyvállalást korlátozó szabályok. Ennek során élénk vita alakult ki elsősorban a megbízóval szembeni ügyvállalás megváltozott és meglehetősen nehézkesen értelmezhető új szabályait illetően, különösen az okiratszerkesztéssel kapcsolatos ügyekkel összefüggésben. Ennek keretében elemeztük az Üttv. 20. § (1) bek. és az ellenjegyzésre vonatkozó 43. § (5) bek. szabályait, valamint ezen törvényi rendelkezések szó szerinti értelmezése esetén a rendelkezések közötti ellentmondást.

A következő alkalom központi témája az ügyvédi titok, az ügyvédi titoktartás.

Dr. Géczi Zsuzsanna

A szerzői jogi és az iparjogvédelmi szerződések

Az Ügyvédakadémia 9. csoportjának 2018. április 17-i foglalkozásáról

Téma: Szerzői jogi és iparjogvédelmi szerződések, a Ptk és a nevesített szerzői jogi és iparjogvédelmi oltalmi tárgyat szabályozó törvények viszonya, különös tekintettel a licencia szerződésekre, az üzleti titok szabályok változása

A konzultáción a témában megjelölt vázlat mentén haladtunk, ez a megközelítés szemel láthatóan adott új ismereteket a részt vevőknek. A gyakorlati hangsúlyt két kérdéskörre helyeztem:

1. a facere (megbízási/vállalkozási) és a jövőben megalkotandó szerzői mű felhasználására vonatkozó szerződések (Szjt. 49.§) viszonya; itt a szerződésszegés, különösen a hibás teljesítés körében bő bírói gyakorlattal igazoltam az utóbbi szabályok elsődleges jellegét, és mutattam be azokat a felsőbírósági ítéletekkel igazolható, el nem hárítható hátrányokat, amelyek abból adódnak, ha a jogi képviselő egyszerű facere szerződésként kezeli az ilyen szerződéseket (pl. szoftver fejlesztési szerződés)

2. az előzőekben említett szerződések létezésének és érvényességének kérdése abban az esetben, ha a szerző a művet elkészíti, átadja, azonban a kikötött, és megfizetett díj nincs megbontva a licencia fejében és a tevékenység ellátása fejében járó díjra, és egyben hiányzik az írásba foglalt szerződésből a felhasználás engedélyezésére vonatkozó jognyilatkozat.

Úgy láttam, a részt vevők hasznosnak találták a szerződéstipizálást (jogátruházás, licencia, díjazási szerződés), és a Ptk. jogátruházási szerződésre vonatkozó szabályainak a szerzői jogi és iparjogvédelmi törvények különös szabályaival való összevetésén alapuló elemzését is.

A következő konzultáció témája a szoftver, az adatbázis védelem és a szerzői jogi jogsértés egyes kérdései lesznek (dr. Kabai Eszter, kamarai jogtanácsos).

Dr. Faludi Gábor

Adatvédelem

Az Ügyvédakadémia 2. csoportjának 2018. április 19-i foglalkozásáról

Téma: adatvédelem

Az első konzultációt rövid bemutatkozással, a csoport céljainak ismertetésével kezdtem. Szó volt a csoport tagjai számára indítandó fórumról, amelynek platformjára, fő szabályaira a technikai lehetőségek és felhasználási szabályok figyelembevételével a regisztráltak számára javaslatot teszek. Várható indulás május első hete. A megjelentek egyetértettek a fórum hasznosságával.

A tematika tekintetében ismertettem, hogy az elkövetkező szemináriumokon elhangzó előadások a hatályos szabályok részletesebb általános ismertetése mellett egyes adatkezelési szabályok tekintetében nyújtanak majd mélyebb ismereteket.

Dr. Révész Balázs NAIH főosztályvezető meghívott előadó frappáns bemutatkozása átvezetett minket az adatvédelmi alapokhoz, a személyes adat fogalma és az adatok kategóriáinak, csoportosításának kérdésköréhez.

Bemutatásra került a GDPR, a május 25-től hatályos új uniós Adatvédelmi Rendelet jelentősége, és bevezetésre kerülő egyes intézményei, pl. az elszámoltathatóság, hozzájárulás, előzetes tájékoztatás, vagy az adatvédelmi incidens fogalma. Vendégelőadónktól megismertük a NAIH gyakorlatát, többek között a bírságolás alapelveit is.

A hallgatóság kifejezetten aktív részvételével tisztáztuk a személyes adat fogalmát, egyes adatkezelésekkel kapcsolatos kérdéseket, gyakorlatot. A felvetett kérdésekre közösen válaszokat kerestünk.

Dr. Koczka Erika

Az új Polgári perrendtartás és új Közigazgatási perrendtartás

Az Ügyvédakadémia 1. csoportjának 2018. április 19-i foglalkozásáról

Téma: az új Polgári Perrendtartás és új Közigazgatási Perrendtartás

A legfontosabb változások:

• Fogalommeghatározások

Keresetváltoztatás fogalma :

• új jogi érvelés, új tények is a fogalom elemei (pl.: tulajdonjogra irányuló kereset esetén az elbirtoklás jogcímének ráépítés jogcímére való megváltoztatása is keresetváltoztatás)
• engedélyeztetni kell a bírósággal
• a bíróság kizárása
• a bíróság mint jogi személy kizárt, ha
• a bíróság elnöke kizárt
• ha a bíróság a perben fél, féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, de ha más eljárás van folyamatban a bíróság és a fél között, a bíróság nem kizárt

Hatáskör

• a törvényszéki eljárásra van modellezve
• pertárgyértéktől függően akár a járásbíróság hatáskörébe is tartozhatnak:
• értékpapírokkal kapcsolatos perek;
• ÁSZF-fel kapcsolatos perek;
• nemzetközi árufuvarozással kapcsolatos perek
• munkajogi perek: a köztisztviselők / kormánytisztviselők perei átkerültek a közigazgatási bírósághoz
• birtokvédelem: nem kifejezetten járásbírósági hatáskör, pertárgyértéktől függően a törvényszék hatáskörébe is tartozhat. Ha meg nem határozható pertárgyértékű ügy, akkor a járásbíróság hatáskörébe tartozik.
• személyiségi jogi per: ha csak kártérítést kérünk, pertárgyértéktől függően a járásbíróság is eljárhat, sérelemdíj esetén általános törvényszéki hatákör
• közigazgatási perek: hatásköri összeütközés esetén a közigazgatási bíróságnak van elsőbbsége, közigazgatási jogkörben okozott kárért csak akkor kérhető kártérítés, ha a jogsértést a közigazgatási bíróság megállapította, viszont sérelemdíj esetén nincs ilyen szabály
• hatásköri kifogás megtétele az írásbeli ellenkérelemben, de ha beszámítási kifogást nyújtunk be (amely nem tartozik az írásbeli ellenkérelem kategóriájába), akkor ez az időpont nem fixálódik

Illetékesség

• illetékességi kifogás megtétele az írásbeli ellenkérelemben, de ha beszámítási kifogást nyújtunk be (amely nem tartozik az írásbeli ellenkérelem kategóriájába), akkor ez az időpont nem fixálódik

Pertársaság

• új kategóriák: kényszerű pertársaság és célszerűségi pertársaság
• a célszerűségi pertársaságba átkerül az a kategória, hogy „az ítélet anyagi jogerő hatása kihatással lenne a pertársra is”
• de a függőségi szabályok maradtak ugyanúgy, az átkategorizálásnak nincs gyakorlati jelentősége

Beavatkozás

• a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig van helye,
• amíg nem bírálják el érdemben, a kérelmező nem tekinthet be az iratokba

Felvetődött kérdések megválaszolása:

• ha nem megfelelő nyomtatványon kerül a kérelem benyújtásra, a bíróság érdemi intézkedés nélkül irattárba teszi; ha írásbeli ellenkérelmet és beszámítási kifogást is benyújtunk, akkor azt kétszer ajánlott benyújtani (egyszer írásbeli ellenkérelem opciót, egyszer beszámítási kifogás opciót bejelölve a nyomtatványon – egyszerre nem lehet bejelölni a kettőt)
• a keresetben lehet hivatkozni állítási szükséghelyzetre, viszont összegszerűséget mindenképpen meg kell jelölni (inkább alacsonyabb összeget, hogy ne kelljen leszállítani a keresetet, mert abban a részben pervesztesnek számítanánk)
• ha tanú meghallgatást kérünk, minden tényt le kell írni, amire a meghallgatást kérjük.

Dr. Prokopovitsch László

A társasházban folytatott egyéb szállás helyszolgáltatás, kizárás a közös tulajdoni szolgáltatásokból

Az Ügyvédakadémia 4. csoportjának 2018. április 19-i foglalkozásáról

Téma: Társasházban folytatott egyéb szállás helyszolgáltatás, kizárás a közös tulajdoni szolgáltatásokból

A konzultáción bevezetésként megbeszéltük a további foglalkozások témáját, majd ismertetésre került az egyéb szállás helyszolgáltatásra vonatkozó bírói gyakorlat, illetve a közös szolgáltatásból való kizárásra vonatkozó eseti döntések.

A Fővárosi Törvényszéken megsokszorozódott személyiség jogi perek leglényegesebb hivatkozásait, illetve ezzel összefüggésben álló büntető perek jogszabályi környezetét ismertettem, amely perek a közös képviselők, illetve tulajdonosok közötti jogvitákban előtérbe kerültek. A perekben a Társasházak képviseleti jogosultságával kapcsolatos ügyek ismertetésével zártam az első előadást.

A csoportban megjelentek - azon túl, hogy segítették az együtt gondolkodást -, ki is jelölték a következő egy év feladatát: a csoport célja a kreatív megoldások új jogszabályi környezetbe történő alkalmazásának a feltárása.

A következő alkalommal a társasházi perekben irányadó új keresetlevelek alaki szabályait kerül ismertetésre valamint a szükséges-e pertípusban a tényállásvázlat és a megbízási szerződés meghatalmazás elemeit vizsgáljuk meg.

Dr. Izsák Orsolya

A szerződéses és szerződésen kívüli kárfelelősség

Az Ügyvédakadémia 18. csoportjának 2018. április 20-i foglalkozásáról

Téma: a kontraktuális és a deliktuális felelősség viszonya

A konzultáció során ismertetésre került a párhuzamos igényérvényesítési tilalom szabálya, a mellette és ellene szóló érvek, a kumulálási tilalom az új Ptk.-ban.

Felvezettem az új rendelkezésekből adódó gyakorlati problémákat, értelmezési nehézségeket, kitértem példák ismertetésével az elhatárolási kérdésekre és a jogalkalmazás során figyelembe vehető megoldási javaslatokra, így különösen a Szegedi Ítélőtábla kollégiumi és az Új Ptk. Kúriai Tanácsadó Testületének vonatkozó véleményeire (ellenőrzési körön belüliség fogalmának lehetséges értelmezése, kumulálási tilalom az ingyenes szerződéseknél, gondossági típusú visszterhes szerződés kötelezettjének szerződésszegése).

A konzultáció a kontraktuális és a deliktuális felelősség közötti határvonal jogalkotói kijelölésének (szerződés teljesítése során okozott károk) a bemutatásával ért véget.

A következő konzultáció várható témája a kontraktuális felelősség (szerződéses) korlátozása és kizárása lesz.

Dr. Kovács Szabolcs

Szerződési biztosítékok

Az Ügyvédakadémia 13. csoportjának 2018. április 24-ei foglalkozásáról

Téma: szerződési biztosítékok.

A szeminárium meghívott vendége dr. Tőkey Balázs egyetemi adjunktus volt.

A szemináriumon elhangzottakból az alábbiakat emelem ki.

A foglalóval kapcsolatban meghívott vendégünk felhívta a figyelmét, hogy hiába változott a jogintézmény az Új Ptk-ban, miszerint nem csak szerződéskötéskor adható, ha a szerződéses ügylet során nem kerül átadásra a foglaló, akkor utólag nem lehet majd foglalóként érvényesíteni a szerződés nem teljesítése esetén a szerződés meghiúsulásáért nem felelős félnek!

Előadónk felhívta a figyelmet a Polgári Törvénykönyv egy hiányosságára, miszerint nem lehet egy ügyben egyszerre érvényesíteni szavatossági igényt, és kötbért. Fontos rögzíteni az ún meghiúsulási kötbért is a késedelmi kötbér kikötése esetén, nehogy az a helyzet álljon elő, hogy a késedelem miatt a kötelezettnek nem jár a kötbér, hiszen ha nincs teljesítés, a késedelem fogalmilag kizárt.

Az ÁSZF-ben a kötbér csak akkor érvényes, ha azt a szerződő fél írásban, külön is megerősíti.

A jogvesztés kikötésére kerestünk példákat, pl. a részletfizetés lehetőségének elvesztése, nem fizetés esetén, vagy a hűségidő alatti szerződésszegés esetén a kedvezmények elvesztése.

A jótállás intézménye tartós használati cikkek esetén 1 év, ugyanakkor 3 hónapos kiegészítő határidő lehetséges per indítására a fogyasztók részére.

A szeminárium végén egyeztetésre került a várható tematika. A következő órákon a Teljesítési képességet fokozó biztosítékokat (zálogjog, óvadék, kezesség, garancia, fiduciárius hitelbiztosítékok, faktoring, pénzügyi lízing) vesszük sorra, Csizmazia Norbert, az ELTE oktatója lesz a szeminárium meghívott vendége.

Dr. Gerő Tamás

A védekezés megváltozott stratégiája

Az Ügyvédakadémia 7. csoportjának 2018. április 26-i foglalkozásáról

Téma: a védekezés megváltozott stratégiája az új büntetőeljárási kódexben

Az első konzultációt dr. Molnár Marcellel moderáltuk.

A szeminárium meghívott vendége dr. Lőrik József ügyvéd volt

A szemináriumon elhangzottakból az alábbiakat emelném ki:

• Dr. Molnár Marcell felhívta a figyelmet, hogy az új büntetőeljárási kódexben milyen alapvető koncepcionális különbségek vannak a jelenleg hatályos büntetőeljárási törvényhez képest.
• Ezután jelen sorok írója ismertette azt a két készülő kormány, illetve igazságügyi miniszteri rendelet-tervezetet, amely a nyomozati eljárás részletszabályait, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek jogait és kötelezettségeit fogják részletesen szabályozni.
• Dr. Lőrik József elmondta a rendbírság kiszabásának új szabályait, valamint, hogy milyen esetben van erre módja a nyomozó hatóságnak, ügyészségnek, és bíróságnak. Beszéltünk a kézbesítési megbízás új jogintézményéről, valamint végig vettük az új Be.-ben szabályozott kényszerintézkedéseket. Végül a kirendelés megváltozott szabályairól esett szó, a tervezett MÜK szabályzatról, valamint arról, hogy Kamara feladata lesz a kirendelt védő kijelölése, mind a nyomozati, mind a bírósági eljárásban.

A szeminárium végén egyeztetésre került a várható tematika. A következő órákon az egyezséget, a bizonyítás megváltozott szabályait, és az előkészítő ülés szabályait, valamint az első, és másodfokú eljárás újdonságait fogjuk végig venni.

A szemináriumról videofelvétel készült, amely felvételt zárt hozzáférésű youtube csatornán szeretnénk közzétenni.

Dr. Gerő Tamás

Ingatlan-nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartási perek

Az Ügyvédakadémia 5. csoportjának 2018. április 26-i foglalkozásáról

Téma: ingatlan-nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartási perek

Az előre meghirdetett téma a 2017. évi LIII. törvény és a 2017. évi LXXVIII. törvény által bevezetett változások, különösen az azonosítási- és nyilvántartási kötelezettségek, ellenjegyzés új szabályai, az ezekből kialakult (hibás) földhivatali gyakorlat, közös okiratszerkesztés] volt, mely kiegészült az elővásárlási jog kapcsán kialakulóban lévő földhivatali gyakorlattal. A megjelentek aktívan részt vettek, elmondták véleményüket, ismertették tapasztalataikat, és a következő foglalkozásokon is hasonlóan képzelik a csoport működését.

A következő konzultáció (május 24.) témája a haszonélvezet és egyéb idegen dologbeli jogok ingatlan-nyilvántartási kérdései.

A június 14-ei konzultáción a társasházak ingatlan-nyilvántartást érintő kérdéseivel fogunk foglalkozni.

Egyelőre nem kerül sor külsős előadók bevonására. Tapasztalatcserére, a résztvevők gyakorlatának megosztására, konzultációra van igény.

Dr. Horváth Gyula

A munkaviszony megszüntetése, a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei

Az Ügyvédakadémia 6. csoportjának 2018. április 26-i üléséről

Téma: a munkaviszony megszüntetése, a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei

A találkozó kezdetén a bemutatkozást követően egyeztettük, hogy milyen témakörök tárgyalására lenne igény a csoport tagjai részéről. Megbeszéltük, hogy a foglalkozások tervezett menetrendje, egyben célja, hogy egy felvezető előadást követően a csoportban résztvevő kollégákkal közös konzultációra kerüljön sor a bírói gyakorlat aktuális kérdéseiről. Ebből következően, ha bárkinek van olyan folyamatban lévő ügye, azzal kapcsolatos kérdése, észrevétele, problémafelvetése, amelyet szívesen megkonzultálna a csoporttal, akkor arra lehetőség van.

A foglalkozás szakmai részében az alábbi témakörök kerültek áttekintésre:

• az elállás lehetősége a munkajogban,
• a felmondási jog kizárásának kérdése,
• a közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetés,
• az elektronikus dokumentum, annak közlése,
• a felmondás indokolása, a végkielégítés,
• keresetindítási határidők a munkajogban,
• a jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei, a kapcsolódó KMK-vélemények, a Kúria összefoglaló véleménye, a 2015/62. Adózási kérdés.

Az előadást követően felmerülő és feltett kérdések kapcsán közös konzultáció alakult ki.

A következő foglalkozás témája az új Pp. munkaügyi perekre vonatkozó szabályozása lesz.

Dr. Rácz Réka

Az ügyvéd mint bizalmi vagyonkezelő

Az Ügyvédakadémia 10. csoportjának 2018. május 8-i foglalkozásáról

Téma: Az ügyvéd mint bizalmi vagyonkezelő

A második alkalommal áttekintésre kerültek az alábbi témakörök:

• a bizalmi vagyonkezelésben jelentkező jogviszonyok,
• a kezelt vagyon jogi helyzete,
• hitelezői tényállások,
• a vagyonvédelmi trustok gyakorlata,
• a Hágai Egyezmény jelentősége.

A konzultáción a fentieken kívül tárgyalásra került a bizalmi vagyonkezelés szabályozásának helye. A résztvevők egyöntetű álláspontja szerint a magánjogi jellegű szabályok helyesen kerültek a Ptk.-ba, míg az egyéb, túlnyomóan hatósági jellegű normák külön törvénybe.

A Hágai Egyezményhez való csatlakozás tekintetében megosztottak az álláspontok. Kétségtelenül jelentős külföldi tőke bevonását tehetné lehetővé a csatlakozás, másrészről viszont komoly jogpolitikai kérdéseket és felvetne.

A csoport a magyar szabályozást magas színvonalúnak értékelte. A külföldi – különösen az angolszász – jogrendszerben kialakult alapvető funkciókat a hazai szabályozás is be tudja tölteni. Azt természetesen a joggyakorlat fogja eldönteni, hogy a jogalkotói célkitűzéseket a bizalmi vagyonkezelés milyen mértékben tudja megvalósítani.

Felvetődött az igény aziránt, hogy az MNB részéről hívjunk meg szakembert, aki az eddigi engedélyezési és nyilvántartásba vételi gyakorlatot ismerteti. Szintén igény jelentkezett arra, hogy a számviteli és az adózási kérdések tárgyalásához szakértőt is vonjunk be.

A következő konzultáció témája egyrészt az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő vállalkozás létesítésének jogi kérdései, valamint az eseti bizalmi vagyonkezelés részletszabályainak áttekintése lesznek. A csoportból dr. Buják Katalin vállalta, hogy értékeli az engedélyezés szabályait, míg dr. Kósa Ferenc áttekintést nyújt az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő vállalkozás alapításánál felmerülő jogászi feladatokról. Lehetőség szerint a következő ülésre szeretnénk az MNB-tól szakértőt is meghívni.

Dr. Sándor István

Szabadalmi eljárás, szabadalmi oltalom

Az Ügyvédakadémia 14. csoportjának 2018. május 16-i üléséről

Téma: Szabadalmi eljárás, szabadalmi oltalom

A 2. oktatáson dr. Farkas Szabolcs a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának 2017 decemberében leköszönt műszaki elnökhelyettese tartott előadást.

A feltalálói gondolat szabadalmi igénypontokba való foglalásától a szabadalmi oltalom megadásáig terjedő időszakot tekintette át a Hivatal ügyviteli gyakorlatának bemutatásával. Ezen belül különösen összpontosított a szabadalmi jogban használt azon terminus-technicusokra, melyeket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útmutatója és a bírói gyakorlat nyomán lehet értelmezni. Ilyen például a feltalálói lépés minősítése, a szakember köteles tudása, stb. Igen érdekes volt a bejelentés igénypontjainak megfogalmazásával kapcsolatos stratégiai kérdések bemutatása.

Az előadó vállalkozott arra, hogy egy másik alkalommal bemutatja a nemzetközi szabadalmi eljárások legfontosabb lépéseit és a még hatályba nem lépett európai szabadalmi egyezmény által várható változásokat.

A legközelebbi előadás 2018. június 13. napja, melyen dr. Lukácsi Péter fog beszélni a szabadalmi licencszerződésekről és a franchise szerződésekről.

Dr. Szamosi Katalin