Dr. Székely László ombudsman (képünkön) egy konkrét panasz vizsgálatát hivatalból kiterjesztve, az érintett gyermekek és hozzátartozók jogai szempontjából is visszás helyzet mielőbbi rendezése érdekében részletes ajánláslistát küldött a szaktárca és a kormányhivatalok vezetői számára.
Cseppben a tenger
A biztoshoz forduló nagyszülő ismertette, hogy bár a jogerős határozat szerint az unokáival való kapcsolattartásra jogosult a gyámhatóság e célra rendelt helyiségében havonta egy nap, azonban a találkozásra nem került sor, mert nem áll rendelkezésre a kapcsolattartáshoz szükséges helyiség. Mivel a panaszbeadvány kapcsán felmerült rendszerszinten is a felügyelt kapcsolattartás személyi és tárgyi feltételeinek hiánya, a biztos az egyedi ügyben folytatott vizsgálatát hivatalból kiterjesztette a kapcsolattartáshoz való jog érvényesülése feltételeinek országos áttekintésére.
A gyermek joga mindenelőtt
A jelentés rögzíti, hogy a gyermeket a kapcsolattartás minden esetben jogként illeti meg, ami sérül akkor, ha az elhúzódó eljárás, a tárgyi-személyi feltételek hiánya, elégtelensége okán a kapcsolattartásra jogosult személy nem tud élni e jogával. Magyarországon a kapcsolattartási jog biztosításának konkrét felelősei a gyámhatóságok, a felügyelt kapcsolattartás biztosításának címzettjei jogszabályi kötelezettség szerint a család- és gyermekjóléti központok, önkéntesen pedig a család- és gyermekjóléti szolgálatok is biztosíthatják.
A kapcsolattartás jogának segítése
Az ombudsman kiemelte, hogy a felügyelt kapcsolattartás a családi kapcsolat újraépítését, helyreállítását célzó átmeneti, kontrollált kapcsolattartási forma. Lényege, hogy a gyermek úgy élhessen a szülővel, illetve más személlyel való kapcsolattartás jogával, hogy közben a lehető legkisebb mértékben traumatizálja egy fennálló konfliktus, ne tegyék ki veszélyeztetett helyzetnek. A jogintézmény révén a kapcsolattartás résztvevői hozzásegíthetőek ahhoz, hogy az egyedileg szükséges idő elteltével, önállóan, felügyelet nélkül élhessenek kapcsolattartási jogukkal.
Lélektelen ügyintézés "jogszerűnek" állítva
A konkrét ügyben a hatóság elismerte, hogy egy feloldhatatlan és jogellenes helyzet alakult ki, amely miatt a felügyelt kapcsolattartás 2015 novembere óta nem valósulhatott meg. A vizsgálat feltárta, hogy a jogerős, végrehajtható felügyelt kapcsolattartásról való döntést technikai okok miatt egyáltalán nem hajtották végre és ennek megoldására, pótlására észszerű időn belül nem történt megfelelő intézkedés. A biztos megállapította, hogy a kialakult helyzet a jogbiztonságot, a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás követelményét, a kapcsolattartásra jogosult panaszos tisztességes eljáráshoz és a gyermeknek a védelemhez és gondoskodáshoz való jogát is sérti.
Kidolgozatlan felügyelt kapcsolattartás
A biztos az országos helyzet áttekintése során feltárta, hogy a kapcsolattartási ügyelet tárgyi feltételeit megfelelően részletező jogi szabályozás hiánya, a személyi és a tárgyi feltételek elégtelensége miatt a felügyelt kapcsolattartásokra vonatkozó jogerős határozatokban foglaltak esetlegesen valósulnak meg, a pótlás pedig nehézkes. A kapcsolattartási ügyeletek szakemberei számára kiemelt probléma a hétvégi elérhetőség biztosítása. A biztos szerint a kapcsolattartási ügyelet részletszabályainak kidolgozása során a hétvégi kapcsolattartási alkalmak esetében is olyan minimumkövetelményeket kell meghatározni, amelyek rögzítik, hogy mely napokon, milyen időtartamban, milyen lehetséges ellentételezés mellett teremthető meg a felügyelt kapcsolattartás.
Dr. Székely László ombudsman megállapította, hogy a felügyelt kapcsolattartás átmeneti jellegének biztosítását, az észszerű időn belül való továbblépés lehetőségét akadályozza az intézmények közti hatékony együttműködés hiánya. Különösen az aggályos, hogy ha a gyámhatóság nem fordít kellő figyelmet, nem épít igazán azon javaslatokra, amelyek az érintettekkel közvetlen kapcsolatban álló család- és gyermekjóléti központoktól érkeznek. Jelenleg az első kapcsolattartás során kerül sor a megállapodás megkötésére, illetve a házirend ismertetésére, így csökken a valódi kapcsolattartásra fordítható idő. Átgondolásra érdemes, hogy a felügyelt kapcsolattartást elrendelő döntést magát a kapcsolattartást biztosító intézménynek is eljuttassák, a bírósági végzésben, ítéletben vagy gyámhatósági határozatban minden esetben jelöljék meg a kapcsolattartás első alkalmát.
Soron kívül tegyenek rendet!
A biztos felkérte a konkrét ügyben eljáró gyámhatóság vezetőjét, hogy soron kívül tegye meg a szükséges intézkedéseket a felügyelt kapcsolattartási alkalmak pótlása és azok jövőbeli biztosítása érdekében. Javasolta az emberi erőforrásokért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a hatályos jogszabályi rendelkezések kiegészítését a kapcsolattartási ügyelet biztosításának alapvető tárgyi feltételeire, az alkalmak pótlására, a hétvégi kapcsolattartás biztosítására vonatkozó minimumszabályokkal és tekintse át a család- és gyermekjóléti központok kapcsolattartási ügyeletei személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását. Kezdeményezte, hogy intézkedjen egy külön kapcsolattartási ügyeletekre vonatkozó szakmai módszertani útmutató elkészítéséről, kiadásáról és a családsegítő és gyermekjóléti központok számára való elérhetőségről.
A biztos felkérte a kormányhivatalok vezetőit, hogy a gyámhatóságok a felügyelt kapcsolattartás elrendelésekor, azok alatt fokozottan működjenek együtt a család- és gyermekjóléti központokkal, a döntéseik indokolásakor adjanak figyelemfelhívó tájékoztatást a kapcsolattartásra jogosultnak a felügyelt kapcsolattartást biztosító gyermekjóléti központ, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat elérhetőségéről, hívják fel a figyelmet az előzetes bejelentkezési kötelezettségre.
