Az
Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr. Handó Tünde egyebek mellett hangsúlyozta: a magyar bírói
kar már a csatlakozás előtt, a jogharmonizációval egyidőben
megkezdte a felkészülést a tagságból adódó kötelezettségeire,
a bírósági szervezeten belül az európai jog alkalmazását pedig
2013 óta segíti az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat. A legutóbbi Európai Igazságügyi
Eredménytábla adatai szerint a magyar bírák 130 százaléka
részesül folyamatos EU jogi képzésben, amely a 28 tagállam közül
a második legmagasabb.
Magyarország és az Európai Unio kapcsolatának létrejöttét, jelenét és jövőjét elemző beszédében több kiemelkedő személyiség gondolatait idézte:
„Európában annyi viszontagság és háborúskodás után a Római Szerződés cselekvési programjába írt integráció lehet az egyetlen felelős és racionális válasz a múlt tanulságaira és azokra az új kihívásokra, amelyek a nemzetközi gazdasági és politikai folyamatokban jelennek meg.” Mádl Ferenc a nemzetközi magánjog professzoraként 1998-ban – egy európai kereskedelmi jogról szóló tankönyv előszavához – fogalmazta ezen gondolatait. Ekkor még aligha sejtette, hogy ő lesz Magyarország köztársasági elnöke 2004-ben, amikor hazánk csatlakozik az Európai Unióhoz. Evidens, hogy az Európai Unióhoz, nem pedig „Európához” csatlakoztunk, hiszen utóbbinak, mint történelmi és kulturális egységnek mindig is része volt Magyarország. Hogy a kontinens sorsának inkább alakítója, vagy csupán elszenvedője tudott lenni hazánk, az sokszor nem rajtunk, magyarokon múlott.
Európa, mint kulturális egység ugyanis nem a második világháború utáni szerződésekkel jött létre. Ám valahol mégis igazak Robert Schuman 1950. május 9-én elmondott szavai: „Franciaország most megteszi a döntő lépést Európa megalkotásának irányába”. Mert annak aközös és közösségi Európának, amelyben ma élünk, valóban az ötvenes években fektették le az alapjait. És ez az Európa gyökeresen különbözik attól, amit az előző évszázadokban megtapasztalhattunk.
„Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség” – mintha Wass Albert szavai is meghallgatásra találtak volna az Európai Közösségek létrehozásakor. A globalizálódó, több nagy gazdasági erőközponttal is rendelkező világban csak egy gazdaságilag összehangolt Európa lehet világszinten is alakító erejű tényező. Ám azt talán még az alapításban résztvevők sem látták tisztán, hogy ennek a közösségnek milyen lesz a politikai jövője. Sőt, ez valószínűleg épp úgy nem volt eldöntött kérdés akkor, mint ahogy most sem az. Kezdettől fogva jelen volt ugyanis a De Gaulle féle „nemzetek Európája” gondolat éppúgy, ahogyan a nemzetek feletti föderációs állam elképzelése is.
Dr. Handó Tünde beszéde teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.
Előadások
Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerint: Magyarország uniós csatlakozásával nem csak mi nyertünk és lettünk erősebbek, hanem maga az EU is. Az EU erősítése a közösség további bővítésével lehet sikeres - vélekedett -, Magyarországnak pedig az elmúlt másfél évtizedben megszerzett tudásával és tapasztalatával segítenie és támogatnia kell a csatlakozás előtt álló országokat.
Dr. Osztovits András, az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat koordinátora elmondta: az ünnepi konferencia arra ad válaszokat, hogy a magyar igazságszolgáltatás milyen módon élt az elmúlt 15 év lehetőségeivel. Az objektív számok azt mutatják, hogy a magyar bírák példamutatóan teljesítenek az Európai Unióban - emelte ki az EJSZH koordinátora -, a magyar bírák által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárások száma például magasan kiemelkedik. Ezek az eljárások minden alkalommal új lendületet adtak az uniós jogalkotásnak - fűzte hozzá.
Történelmileg meghatározó, pozitív fejlemény volt Magyarország uniós csatlakozása - kezdte előadását az ünnepi konferencián dr. Juhász Endre. Az Európai Unió Bíróságának bírája a csatlakozást megelőző másfél évtized eseményeit elevenítette fel, szólt a hajdani dilemmákról, nehézségekről és a bővítést övező szemléletbeli különbségekről is. Bemutatta azt is, hogyan sikerült összehangolni azokat az elvárásokat, amelyeket egyrészt a bővülés előtt álló Európai Unió, másrészt a csatlakozni kívánó Magyarország fogalmazott meg.
Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Számvevőszék Magyarország által delegált tagja az Európai Számvevőszék szerepe az uniós kihívások terén címmel tartott előadást. Elmondta: a szervezet az európai unió működéséről szóló törvénycikk alapján végzi tevékenységet, munkájukkal ahhoz járulnak hozzá, hogy javuljon az európai pénzgazdálkodás és átláthatóbb legyen az unió működése. Az Európai Számvevőszék a hatékonyság érdekében teszi közzé javaslatait, a cél pedig a gondos gazdálkodás.
Dr. Berke Barna a közösségi jog és a nemzeti jog kapcsolatát taglalta, kitérve arra, milyen módon kell érvényesülnie az európai jognak. Az Európai Unió Törvényszékének bírája konkrét nemzetközi példákon keresztül mutatta be az uniós jogszabályok alkalmazását, de beszélt az egyes tagállamok alkotmányossági identitása és az EU jog közötti viszonyrendszerről is.
Dr. Csehi Zoltán előadásában az EU Törvényszék munkarendjét és ügytípusait ismertette. Kiemelte, fontos célkitűzés volt, hogy a bíróság az egységes európai jogalkalmazásra összpontosíthasson. A testület 46 főből áll, semmiségi, kártérítési és közszolgálati ügyeket tárgyal, de dönt szerződéses jogvitákban és szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos ügyekben is.
Magyarország helye az Európai Unióban van - indította előadását dr. Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. Az EU előtt álló kihívásokat is elemezte, kiemelte közülük például a digitalizáció terjedését, az éghajlatváltozást, a demográfia várható alakulását, valamint a gazdasági teljesítmények jövőbeli átrendeződését is. A következő évek stratégiai menetrendjében a védelmet nyújtó, versenyképes, méltányos, fenntartható és befolyásos Európa megteremtése szerepel - tette hozzá a képviseletvezető.
A Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára az ünnepi konferencián elmondta: az európai demokrácia sikere, hogy európai szinten az 50 százalékot is meghaladta a részvétel az EU választáson, amire az EP első közvetlen választása - 1979 - óta nem volt példa. Dr. Varga Judit a "Merre tovább Európai Unió" című előadásában hangsúlyozta: a magyar állampolgárok uniós elköteleződése átlag feletti, a 70 százalékot is meghaladja.
Takács
Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség európai uniós politikák
kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára
szerint a választási részvétel aránya minden eddiginél nagyobb
legitimitást adott az Európai Parlamentnek.
Az ünnepi alkalomról az OBH videofilemet is készített. Íme:
