A döntés legfontosabb része az, hogy a korábbiaktól (elsőként kifejtve a 36/1994. Ab határozatban, megerősítve a 13/2014. AB határozatban) eltérően megállapítja, hogy a közéleti kérdésekkel kapcsolatban csak akkor büntethető a becsület csorbítására alkalmas tényt állító, híresztelő, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló személy, ha tudta, hogy a közlése lényegét tekintve valótlan.
Az Ab nem tartja fenn tehát
azt az álláspontját, miszerint akkor is büntethető a terhelt, ha
azért nem tudott állításának valótlanságáról, mert a
hivatása vagy foglalkozása alapján reá irányadó szabályok
szerint - az adott állítás tárgyára, a közlés eszközére és
címzettjeire tekintettel - elvárható figyelmet vagy körültekintést
elmulasztotta - hívja fel a figyelmet a BK hírlevele.
Az Ab határozat ide kattintva olvasható (a lényeg a 80-86. pontokban található).
(Címfotónk: illusztráció)
