Egyebek mellett olyan kérdéseket
vettek górcső alá, mint:
- A törvényszék vagy a járásbíróság hatáskörébe tartoznak-e a birtokviták és a birtokvédelemmel összefüggő perek?
- Kötelező-e a jogi képviselet a feleken kívül „más személyek” (tanú, szakértő) számára is?
- Jogszabály szerkesztési hiba-e a Pp. 73. § (4) bekezdésének az a rendelkezése, hogy amennyiben a jogi képviselet a perorvoslati eljárásban kötelező, a bíróság a feleket a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről, a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről, valamint a jogi képviselő közreműködése nélkül történő eljárás jogkövetkezményeiről a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatja?
- A perbe belépő vagy perbe vont alperes élhet-e fellebbezéssel az eredeti alperest perből elbocsátó végzés ellen?
- A keresetlevélben fel kell-e tüntetni és ahhoz csatolni kell-e az olyan adatra vonatkozó bizonyítékot, amelyet az Info. tv. alapján közzétett vagy közhiteles nyilvántartásnak kell tartalmaznia?
- A bíróságnak ki kell-e bocsátania a bírósági meghagyást, ha a kereset teljesítése jogszabályba ütközik? stb.
A 2017. július 7-ei Civilisztikai
Értekezlet állásfoglalása
itt érhető el.
A 2017. nov. 20-21-ei Civilisztikai Értekezlet állásfoglalásai itt olvasható.
