A vidéki jogi karokról az IM
épületébe látogató több mint száz ösztöndíjas
jogászhallgatónak dr. Trócsányi László bemutatta a minisztérium
felépítését és működését, amely - mint mondta - létszámát
tekintve a kisebbek közé tartozik, ám a végrehajtó hatalomban
betöltött szerepét jelzi, hogy a kormányüléseken két
miniszternek van vétójoga: a pénzügyekért felelős miniszternek
és az igazságügyi miniszternek.
A miniszter az ösztöndíjasoknak beszélt arról is, hogy a tárcánál dolgoznak fiatal tehetséges gyakornokok. Anyagi lehetőségeik ugyan nem érik el a magánszféráét, ám a szakmai előmenetelükben sokat jelenthet a minisztériumi gyakorlat, ami idővel a magánszférában is kiváló ajánlólevél.
Dr. Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár (képünkön) a rendezvény megnyitóján elmondta: egy 2014-es kormánydöntés nyomán az igazságügyi tárca erősebb felhatalmazást kapott a jogászképzésben, főként a szakmai színvonal emelése terén.
Az államtitkár kiemelte: az ösztöndíjprogram eddigi sikere is bizonyítja, hogy Magyarországon is, és különösen vidéken, szükség van a jogászképzésre. A hallgatói létszámok demográfiai folyamatokból is következő csökkenését pénzügyi és szakmai ösztönző rendszerekkel is ellensúlyozni próbálják. Ezekre a célokra az IM költségvetésében évi félmilliárdot különítettek el, melynek jelentős részét a kiválóan teljesítő jogászhallgatók ösztöndíjára fordítják.
A 2016 óta élő Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíj program keretében az öt vidéki jogi karról - Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc, Győr - tanulmányi félévenként összesen 250 hallgató részesül ösztöndíjban. Az ösztöndíjprogram szabályai szerint a pályázatokról az egyes jogi karok döntenek a tanulmányi eredmény és a szakmai többletteljesítmények alapján. Akik bekerülnek a programba, azok fél évig havi 50 ezer forintos ösztöndíjban részesülnek.
Dr. Kecsmár Krisztián európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár (képünkön) a tagállamok és az uniós jog viszonyáról, a hatáskörmegosztásról tartott előadásában kiemelte: döntően befolyásolja a nemzeti és az uniós jog viszonyát az adott tagállam szuverenitásfelfogása. Az uniós tagsággal az egyes államok szuverenitásuk egy részét átruházták az unióra, ám az EU minden hatásköre a tagállamok által átengedett hatáskör.
Az államtitkár elmondta: a magyar Alkotmánybíróság (Ab) több évtizedes hallgatás után tavaly állást foglalt abban a kérdésben, hogy az uniós jognak lehet-e alkotmányos kontrollja. A taláros testület kimondta, hogy nincs minden tekintetben teljes elsőbbsége az uniós jognak a nemzeti joggal szemben: az alapjogvédelem, a szuverenitás és az alkotmányos identitás szempontjából alkotmányos kontroll alá kerülhet. Ezzel a döntésével egyébként a magyar Ab nincs egyedül az EU tagállamainak alkotmánybíróságai között.
A délelőtti szakmai plenáris előadások után a jogalkotás, jogállamiság, a nemzetközi jog és az igazságszolgáltatás témakörében tartottak szekcióüléseket, melyeken az egyes szakterületek minisztériumi felelősei és vezetői tartottak előadásokat és beszélgettek a hallgatókkal.
