Közös felelősség: az emberek életének javítása

Dr. Trócsányi László beszédének lényege talán ezekben a mondatokban fogalmazódott meg: "Mindannyiunknak eltérő a legitimációja, az alkotmánybírókat, a Kúria elnökét, az OBH Elnökét, a legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja meg, a bírót, az ügyészt kinevezik, a közjegyzőt és a végrehajtót pályázat alapján a miniszter, az igazságügyi minisztert pedig a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök nevezi ki. Ezzel szemben az ügyvédség szabad hivatás. Mint látható, a legitimációk nagyon eltérőek valamennyiünk esetében, de mégis egy közös ügyet tekintünk hivatásunk alapjaként: ez pedig a jog uralma, a jog tisztelete és betartatása. A jog iránti közbizalom fenntartásában és növelésében mindegyikünknek megvan a saját felelőssége, de létezik egyfajta közös felelősség is. A közbizalom a közlekedő edényekre emlékeztető módon változik. Ha valamely intézmény iránt meginog vagy nő, akkor a többibe vetett bizalom is előbb-utóbb követni fogja. A hivatásrendek és a miniszter felelőssége pedig végső soron közös: az emberek életének javítása."

Elvi kérdések mentén

A miniszter a következő kérdések mentén elemezte az IM elmúlt három és fél évben végzett munkáját:

  • Milyen a magyar jogrendszer állapota?
  • Sikerült-e emelni a jogalkotás általános színvonalát?
  • Milyen lépéseket tettek az ország jogi versenyképességének javítása érdekében?
  • Hogyan teremtették meg az alkotmányos dialógust?
  • Miként próbálták erősíteni a társadalomnak az igazságszolgáltatásba vetett bizalmát?
  • Milyen jogi-szakmai eszközöket vonultattak fel annak érdekében, hogy Magyarország érdekeit, alkotmányos identitását az európai uniós fórumokon is képviselni tudják?
  • Mivel járultak hozzá a jogi kultúra építéséhez?

Egymásra épülő korszakok

A rendszerváltoztatás kezdetéig visszanyúló áttekintése után elmondotta, hogy a 2010-től napjainkig tartó időszakában megszületett az Alaptörvény, számos sarkalatos törvény, az új Ptk. és a Btk. és a közigazgatási struktúra átalakítását célzó törvények. Véleménye szerint a rendkívül széles hatáskörrel rendelkező Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban az igazságügyi terület csak egy volt a többi között, ezért sem meglepő, hogy egyes nagyobb horderejű törvények előkészítése adott esetben a minisztérium falain kívül történt. 2014-től lehet beszélni ismét önálló Igazságügyi Minisztériumról.

Önálló minisztérium, saját arculattal

A munka megkezdésekor lényeges volt - mondta el a miniszter -, hogy kormányhatározatban rögzítsék az igazságügyi politika kereteit. Ebben - a teljesség igénye nélkül - az alábbiak szerepeltek:

  • a jogszabályok előkészítése során az alkotmányosság elve érvényesüljön
  • a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősödjön
  • erősíteni kell az európai együttműködés keretein belül a nemzeti érdek hatékony érvényesítését
  • szükséges a jogászképzés színvonalának emelése, a jogászi hivatás védelme és a jogászi identitástudat növelése.

A jogalkotás és a jogalkalmazás kiegyensúlyozottságára törekedve

A magyar jogrendszer alapjaiban megváltozott az elmúlt közel négy évben - hangsúlyozta a miniszter: megújultak az anyagi és eljárásjogi kódexek. A nagyobb horderejű törvények ugyanakkor komoly kihívás elé állítják a jogalkalmazókat. Kérdés - tette hozzá -, hogy e jogszabályok megalkotása milyen tapasztalatokat eredményez a jogalkotó és a jogalkalmazó számára.

És hogy mennyit sikerült javítaniuk a jogalkotás minőségén. Hangsúlyozta: az igazságügyi minisztériumnak képesnek kell lennie nagyobb horderejű kodifikációs munkák irányítására, elvégzésére. Ezért meggyőződése: a kodifikáció helye az Igazságügyi Minisztériumban van.

E ponton a miniszter részleteiben elemezte a kodifikációs folyamat megszilárdítására tett intézkedéseit.

Arra a kérdésre, hogy aprólékos gondossággal elkészített, a parlament által elfogadott nagyobb horderejű törvények – Horatiusszal szólva – „ércnél maradandóbb” alkotások lesznek-e, csupán az elkövetkező évek jogalkalmazói gyakorlata adhatja meg a választ mondotta. Bizonyosak lehetünk abban, hogy a gyakorlati alkalmazásuk során szerzett tapasztalatok alapján a szükséges módosításokat ezen törvények esetében is el kell végezni, mert örökérvényű jogszabály nem létezik - tette hozzá.

„Tűzoltás” és "a politika irányából érkező impulzusok"

Röviden szóljak az Igazságügyi Minisztérium „tűzoltó” feladatairól is. 2014-2015-ben az ún. devizahiteles ügyekhez kapcsolódó jogszabályok ezt célozták. Hasonló megfontolások mentén működött közre a minisztérium az ún. Quaestor törvény elkészítésében is, noha a törvény parlamenti beterjesztője nem a kormány volt. A kárenyhítés mellett fontos szempont volt, hogy a törvényi szabályozás megpróbálja helyreállítani a pénzpiaci szektorba fektetett bizalmat.

A miniszter arról is beszélt, hogy a jogalkotás nem pusztán tudományos tevékenység. A kelseni értelemben vett vegytiszta jogtan napjainkban már aligha létezik. A jogalkotó tudniillik nem hagyhatja figyelmen kívül a politika irányából érkező impulzusokat, ezért alkalmasint „sürgős megrendelésre is kell dolgoznunk”.

Példaként említette: "váratlan feladatok elé állította a minisztériumot a migrációs hullám is, a „jogi határzár” kiépítéséhez kapcsolódóan számos jogszabály megalkotásában kellett részt vennünk. Reagálnunk kellett. A hirtelen reagálási kényszerből persze adódhatnak határidő-problémák vagy pontosítási szükséglet".

A minisztérium és a hivatásrendek: alkotmányos dialógusban

Az elmúlt években alapvető kérdés volt számára - mondta el dr. Trócsányi László, hogy milyen is az ideális kapcsolat a végrehajtó hatalmat képviselő Igazságügyi Minisztérium és a jogászi hivatásrendek között. Az ügy jelentőségét már az induláskor is észlelte, ezért alakítottak külön államtitkárságot, amely az igazságügyi kapcsolatokért felelős. "Minden hivatali megszólalásomban hangsúlyoztam, hogy az Igazságügyi Minisztérium és a hivatásrendek nem elefántcsonttoronyba zárva kell, hogy működjenek; alkotmányos dialógusra van szükség közöttünk" - hangsúlyozta.

Ugyanakkor - tette hozzá - a minisztérium és a hivatásrendek nem mosódhatnak össze. Belső határaik: egyszerre világosak, pontosan kijelöltek és könnyen átjárhatók: egyetlen hivatásrend függetlensége se szenvedjen sérelmet egy percig se, de meglegyen a lehetősége annak, hogy tanuljunk egymástól.

Az eltérő funkciók ellenére ugyanis szükség van az alkotmányos párbeszédre, "miután nem légüres térben mozgunk".

Európai uniós jogharmonizáció

Az Igazságügyi Minisztériumnak rendkívül széles feladatkörrel rendelkező külön nemzetközi és európai uniós államtitkársága van. Fontos újdonság, hogy jelenleg az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik a Magyarországot érintő kötelezettségszegési ügyek koordinációja. Ezt a feladatot korábban a Külügyminisztérium látta el, mi 2014-ben kaptuk meg ezen ügyek és a belső piaccal kapcsolatos ügyek vitelét.

Örömteli fejlemények, események

A miniszter megemlítettnéhány, "számomra kedves ügyet":

  • a jogászképzés színvonalának emelését célzó programjukat,
  • a jogi örökségünk, kultúránk terén kiadványok megjelentetésének támogatását,
  • -fontos hazai és nemzetközi szakmai szimpóziuumok rendezését, azokban való aktív részvételt

Eredménytelen vállalkozásaink

"Ha csak eredményekről számolnék be, nem volna teljes a leltár. Be kell vallanom, hogy voltak eredménytelen vállalkozásaink is. Hogy a jogalkalmazás szempontjából érdekesebbekre térjek ki, nem sikerült a Közigazgatási Felsőbíróság, illetve a Kincstári Jogügyi Igazgatóság felállítására vonatkozó elképzelésünket keresztülvinni. Meggyőződésem, hogy mindkét intézményre szüksége lenne Magyarországnak. Bízom azonban abban, hogy az e téren végzett előkészítő munkánk nem marad mindörökre elzárva egy szekrényben, hanem egyszer eljön az ideje annak, hogy valaki majd hasznát vegye."

A jogállamiság egyszerre ténymegállapítás és program

Dr. Trócsányi lászló igazságügyi miniszter végül arról szólt, hogy munkájukkal remélhetően hozzá tudtak járulni ahhoz, hogy "a jog iránti tisztelet erősödjék Magyarországon". Majd idézett egy 1992-es alkotmánybírósági határozatot, miszerint a jogállamiság egyszerre ténymegállapítás és egyszerre program. "Az Igazságügyi Minisztérium igyekezett ennek szellemében munkálkodni, de a munkájának értékelésére önmaga nem hivatott."

A miniszter beszéde teljes terjedelmében a nyomtatott Ügyvédek Lapja 2017/6., december közepén megjelenő számában lesz olvasható.