Veszélyben a részvételi demokrácia

Egyedül nem megy...

Civil szervezetek nélkül nem működik rendesen a demokrácia, a jogállamiság, és csorbulnak az alapvető jogok. Az NGO-k jelentősége a szabad és sokszínű médiáéhoz vagy a független igazságszolgáltatáséhoz fogható. Fontos szerepet játszanak a közérdekű tájékoztatásban, két választás között rajtuk keresztül juttathatják el a választók a szavukat a politikai képviselőikhez, illetve vonhatják felelősségre a hatóságokat, ha azok jogsértően járnak el.

Nemzetközi egyetértéssel: védelem alatt

Hogy a civil szervezeteknek szabadságukban álljon ellátni mindezeket a feladatokat, arról az EU-ra és a tagállamokra nézve kötelező érvényű európai és nemzetközi jogszabályok gondoskodnak. Ezek közé tartozik például a hatóságok kötelezettsége az egyesülési és gyülekezési szabadság, a véleményszabadság és az információszabadság biztosítását illetően. Ezekről a jogokról az EU Alapjogi Chartája és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is rendelkezik.

Korlátok között

A civil szervezetek egyre többféle korlátozásnak vannak kitéve az EU-ban, minek következtében kevésbé tudják ellátni a feladataikat. Másképp fogalmazva "összeszűkült" vagy "bezárult" az a tér, amelyben kiállhatnának az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelméért és előmozdításáért. Ilyen korlátozást jelent, hogy rágalmazzák, adminisztratív eszközökkel zaklatják vagy fizikailag megtámadják őket.

Vádak kereszttüzében

Több EU-s tagállamban, így Bulgáriában, Horvátországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban és Romániában is előfordult már, hogy politikusok és a hozzájuk közelálló sajtó kitartóan szidalmazta a civil szervezeteket. Az ilyen rágalomhadjáratok célja, hogy kikezdje a civil szervezetekbe vetett bizalmat, kevésbé támadjon kedvük az embereknek ahhoz, hogy részt vegyenek a tevékenységeikben vagy adományokat juttassanak nekik. Olyan rágalmakat terjesztenek róluk, mint hogy a kormánypárttal szemben kritikus szervezetek szembehelyezkednek az ország érdekeivel, törvényellenes tetteket, bűncselekményeket hajtanak végre. A rágalomhadjárat gyakran irányul a civil szervezetek támogatottságának gyengítésére, hogy azután különféle korlátozásokat szabjanak a számukra. Néhol, például Bulgáriában vagy Magyarországon, rendellenesen alkalmazott hivatalos eljárások, célzott ellenőrzések bevetésével zaklatták a civileket a hatóságok, hogy lekössék az energiáikat. Több országból, így Bulgáriából, Magyarországról, Olaszországból, Romániából és Spanyolországból érkeztek hírek személy, illetve vagyon elleni erőszakról, valamint gyűlöletbeszéd alkalmazásáról.

Pénzelvonás

Látványosan megcsappant az alapvető jogokért és egyenlőségért kiálló civil szervezetek állami támogatottsága, ami részben általános költségvetési megszorításoknak tudható be. Egyes országokban ugyanakkor, mint Horvátország, Magyarország vagy Lengyelország, politikai okokból vonják meg a támogatást a kormányzó pártokkal szemben kritikus szervezetektől, és adják oda más, kormánybarát és egyházi szervezeteknek. Magyarországot követve Lengyelországban közvetlen politikai ellenőrzés alá akarják vonni a civileknek szánt állami és EU-s források elosztását. Bulgáriában és Romániában szó van róla, hogy szigorítják a civil szervezetek állami illetve külföldi támogatását, Írországban és Magyarországon pedig már most ez a helyzet.

EU: óvatos támogatás, rövid távon

Az EU csak csekély mértékben támogatja az EU alapvető értékeinek előmozdításán és védelmén fáradozó civil szervezeteket. Inkább rövid távú projekttámogatást nyújt, semmint, hogy hosszú távon, alapvető működési költségekre is fordítható támogatásban részesítené őket. Ez utóbbi típusú támogatást legfeljebb európai vagy nemzetközi szervezetek kaphatnak, országosak nem. Ilyen helyzetben nehéz jól képzett munkatársakat megnyerni illetve megtartani, valamint hosszú távon tervezni. A legtöbb projekt arra szolgál, hogy segítse a Bizottságot annak elérésében, hogy a nemzeti hatóságok megfelelően hajtsák végre az EU-s jogszabályokat. Például bíráknak vagy ügyvédeknek szánt képzéseket, velük kapcsolatos kutatásokat, köztisztviselők, helyi hatóságok számára hasznos jó gyakorlatok összegyűjtését és terjesztését támogatják. Olyan projektek is kapnak pénzt, amelyek különféle sérülékeny társadalmi csoportok, így például családon belüli erőszak áldozatai vagy gyermekek számára nyújtanak szolgáltatásokat. Ezek mind fontos tevékenységek, az EU alapvető értékeinek védelmét és támogatását azonban leginkább a közoktatáson keresztül, a jogvédelem, illetve perek indítása révén valósítják meg a civil szervezetek. Ilyen jellegű tevékenységek viszont csak ritkán nyernek támogatást, hacsak nem a diszkrimináció vagy a gyűlöletbeszéd visszaszorítására irányulnak. Mivel a társadalomtól kapott támogatásnak vagy a belenyugvásnak köszönhetően a kormányok egyre bátrabban támadják az EU alapvető értékeit, a demokrácia, a jogok és a jogállamiság erősítését célzó tudatformálást, köznevelést végző civil szervezetek alulfinanszírozottsága komoly hiányosságot jelent az EU támogatáspolitikájában.

Növekvő bürokratikus terhek

Több országból is jelezték a civil szervezetek, hogy újfajta bürokratikus terheket rónak rájuk, vagy ilyenek bevezetésére készül a kormány. Horvátországban, Németországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Spanyolországban például kötelezővé tették a civil szervezeteknek a tevékenységeikről, finanszírozásukról és költéseikről szóló, az eddigieknél részletesebb vagy gyakoribb beszámolók készítését. Az új szabályokat olykor a pénzmosás vagy a terrorizmus megfékezését előirányzó intézkedések keretében vezetik be. Többnyire azonban aránytalanul nagy terheket rónak a civil szervezetekre, melyek többsége kicsi, forráshiánnyal küzd és nemigen tehető fel róluk, hogy ilyen tevékenységekbe ártanák magukat. Olyan is előfordul, mint ahogy az a nemrég elfogadott magyarországi civilellenes törvény esetében történt, hogy a terrorizmus pénzelése elleni küzdelem ürügyével helyezik nyomás alá és bélyegzik meg a civil szervezeteket.

Az érdektelenség falai között

Számos EU-s országban, így Magyarországon, Lengyelországban és Spanyolországban a hatóságok egyáltalán nem vagy alig vonják be a civil szervezeteket bizonyos kérdések kapcsán a törvény- és szakpolitikaalkotásba. Az Egyesült Királyságban és Írországban megnehezítették a civil szervezetek számára a lobbizást és azt, hogy, különösen választási kampányok során, rábírhassák a döntéshozókat az alapvető jogi kötelezettségeik végrehajtására.

A kellemetlen kritikusok félreállítása

Az efféle korlátozásokkal sok esetben szándékosan próbálják meg elnyomni a független civil szervezeteket, mivel azok kiállnak a kisebbségekért, felelősségre vonják a kormányt, és a társdalom minden csoportját be akarják vonni a döntéshozatalba. A civil szervezetek munkájának korlátozása azon intézkedések körébe tartozik, amelyek révén számos kormány próbálja meg erősíteni a végrehajtó hatalmat (például a független és hatékony igazságszolgáltatás hozzáférhetőségének korlátozásával), növelni a kormány befolyását a közvéleményre (a médiaszabadság aláásásával), és támogatottságot szerezni magának bizonyos csoportok, például a menekültek vagy az etnikai kisebbségek becsmérlésével.

A szigorítások éppen azokat a civil szervezeteket érintik a legsúlyosabban, amelyek az általános közérdek előmozdítása jegyében megpróbálják rábírni a kormányokat az alapvető jogokkal, jogállamisággal, demokratikus döntéshozatallal, környezetvédelemmel és korrupcióellenességgel kapcsolatos kötelezettségeik betartására.