A termőföld vásárlásához kapcsolódó leggyakrabban igényelt illetékkedvezmény az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontjában található illetékmentesség.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja alapján illetékmentes a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától – vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzés esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától – számítva 5 évig
pa) a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,
pb) a termőföld vagyoni értékű jogot nem alapít, és
pc) a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.
A jogszabályi rendelkezés 2016. július 16-án módosult szövege lehetővé teszi a vagyonszerzők számára a kedvezmény igénylését abban az esetben is, ha szerződéskötés időpontjában a termőföld vagyoni értékű joggal (pl. haszonbérlet, feles bérlet, részművelés, szívességi földhasználat) terhelt.
Az illetékmentességnek azonban továbbra is feltétele a termőföldnek sajátként való művelése, amelyet legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezésétől (szerződéskötés időpontjától) számított 5. év utolsó napján kell megkezdeni.
Amennyiben a termőföldön 5 éven túl is fennálló olyan vagyoni értékű jog (pl. haszonbérleti jog) van, amelynek megszüntetésére a felek között fennálló szerződés értemében nincs lehetőség, úgy a földtulajdonos az illetékmentesség feltételét nem tudja a jövőben sem teljesíteni.
Lényeges, hogy a vagyonszerzők az illetékmentesség vállalása során megfelelően mérlegeljék ezt a körülményt, mivel az Itv. 26. § (18a) bekezdés alapján a vállalt feltételek teljesítését az adóhatóság ellenőrzi, és amennyiben a termőföldet a vagyonszerző vagy közeli hozzátartozója nem mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, illetve nem ezen személyek hasznosítják mezőgazdasági célra, úgy a termőföld tulajdonosának az eredetileg fizetendő illeték kétseresét kell megfizetnie. (Így akkor is, ha az illetékkötelezettség keletkezésétől számított 5. év utolsó napján nem kezdi meg a saját művelését, vagyis eddig az időpontig nem szűnik meg pl. a termőföldön fennálló haszonbérlet.)
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény 123. § (6) bekezdése az Itv. 26. § (18a) bekezdésének szövegét úgy módosította, hogy a vagyonszerzőnek az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételek vállalása mellett azok fennállásáról is nyilatkoznia kell. Az illetékkedvezmény elbírálása során a termőföldön fennálló haszonbérleti szerződés tartalmáról, annak részletes feltételeiről az adóhatóság jellemzően nem rendelkezik információval, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a vagyonszerző nyilatkozatára tekintettel az illetékmentességet biztosítani fogja.
Az adóhatóság és az ügyvédi kar közös érdeke, hogy az évekkel később bekövetkező hátrányos jogkövetkezménnyel a termőföldszerzőknek ne kelljen számolni, és termőföld vásárlásuk során kellő körültekintés mellett, a megfelelő információk birtokában vállalják az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja alapján járó illetékmentességet.
