Sorrendben ötödik alkalommal tette közzé hétfőn a tagállami igazságügyi rendszerek teljesítményének összehasonlítását megkönnyítő eredménytábláját az Európai Bizottság. Az igazságügyi rendszereket most már 55 szempont alapján mérlegre helyező eredménytábla a hatékonyságra, a minőségre és a függetlenségre koncentrál.

Az előző évekhez hasonlóan a magyar bírósági rendszer több hatékonysági mutatót tekintve is a jól teljesítők közé tartozik. A polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb eljárások megoldásához szükséges idő hossza alapján például Magyarország a 6-ik helyet foglalja el, a függőben lévő polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyek számát tekintve pedig a 3-ik.

A fogyasztóvédelmi panaszokra indult bírósági eljárások lefolytatásának átlagos időtartama is az egyik legrövidebb Magyarországon.

Egy területen ugyanakkor kirívóan sokáig tart első fokon a bírósági ügyek lezárása. A pénzmosási ügyekről van szó, ahol az első fokú bírósági eljárások lezárásának átlagos időtartama 1100 nap. Ez nagyon magas arány, mert még az utánunk következő Lettországban is kevesebb mint 800, Olaszországban pedig valamivel több, mint 600 napot vesz ez igénybe.


Vera Jourová, az EU igazságügyi biztosa (képünkön) a BruxInfo kérdésére válaszolva három fő okot nevezett meg, amelyek miatt szerinte a pénzmosási ügyek kivizsgálása ilyen hosszúra nyúlik egyes tagországokban. Az első a tagállami eljárások nehézkessége (ezzel összefüggésben rámutatott, hogy az EU-nak ezen a téren nincsenek hatáskörei). A második ok a kapacitások hiánya. Emlékeztetett rá, hogy a tagállamok fele az elmúlt években növelte a pénzmosási ügyek elbírálásához szükséges kapacitásokat, többek között a bírák számának növelése révén. Végül a modern információs technológiák használatának a hiánya is elnyújthatja az ilyen ügyek elbírálását – vélekedett a cseh nemzetiségű biztos.

Magyarország máskülönben a 100 ezer főre jutó bírák számában (30) az első ötbe tartozik az EU-ban.

Egy picikét csökkent az előző évhez képest hazánkban azoknak az állampolgároknak az aránya, akik szerint a bíróságok és a bírák függetlensége terén jónak, vagy nagyon jónak látják a helyzetet. Igaz, azoknak az aránya is csökkent, akik szerint ennek éppen az ellenkezője igaz. Viszont nőtt azoknak az aránya, akik nem tudtak állást foglalni a kérdésben.

Összességében nyolc olyan uniós tagállam is van, ahol a lakosság kevésbé érzi függetlennek a bíróságokat és a bírákat, mint Magyarországon. Az EU igazságügyi biztosának szavai szerint a Bizottságnak mégis vannak aggodalmai az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Vera Jourová elismerte, hogy bár a 2017-es eredménytábla nem tükröz aggasztó trendet, de azt is hozzátette, hogy ez tavalyi vélekedésen alapul, és az ideiek más képet mutathatnak majd.

Miként a legtöbb országban, Magyarországon is a kormány és a politikusok nyomásgyakorlását nevezték az első számú oknak azok, akik a bíróságok függetlenségének hiányát vélelmezik.