Ebben az esetben – mondta el Dimitrisz Avramopulosz (képünkön) – az Európai Bizottság is kész eltekinteni az eljárás folytatásától. Kérdésekre válaszolva a görög biztos azzal magyarázta éppen ennek a három tagállamnak a kiemelését, hogy egy év alatt lényegében semmit sem tettek a 2015 szeptemberében elfogadott tanácsi határozat végrehajtása érdekében: nem vettek át nemzetközi védelemre jogosult menekülteket, és/vagy nem is tettek erre vonatkozó vállalásokat.

Szavaiból kiderült, hogy a magyar esetet tartja a Bizottság a legsúlyosabbnak, amennyiben Budapest eddig vállalást sem tett és nem is helyezett át egyetlen menekültet sem. Varsó helyzete annyiban más, hogy 2015 decemberében még tett ilyen vállalást, amit azonban nem hajtott végre, és azóta sem mozdította még a kisujját sem. A csehek egy év óta nem tettek új vállalást és 2016 augusztusa óta nem vettek át egyetlen menekültet sem (mindez ellentmondani látszik annak, hogy egy éven belül nem történt áthelyezés – a szerk.). Prága egyébként 16 személyt fogadott be az ideiglenes és kötelező elosztási mechanizmus keretében.

Avramopulosz ugyanakkor megdicsérte Ausztriát és Szlovákiát, amelyek korábbi álláspontjukkal szakítva néhány hete bevállaltak bizonyos számú menekültet. Bécs konkrétan ötven fiatalkorú személyt.

Más tagállamok sem tudták még le a számukra előírt kvótát, de a trióval szemben úgy látszik megfelelnek valamelyik kritériumnak. A biztos emlékeztetett rá, hogy a jogszabály értelmében a tagállamoknak három havonta vállalásokat kell tenniük az áthelyezendő menekültek számát illetően, és legkésőbb 3 és fél hónapon belül sort kell keríteniük az áthelyezésre.

Avramopulosz végső soron a többi teljesítő vagy jól teljesítő országgal szembeni korrektséggel magyarázta azt, hogy miért látta elérkezettnek az időt a kötelezettségszegési eljárás elindítására. „Az elmúlt egy évben minden lehetséges eszközt kimerítettünk. A három ország az elmúlt egy évben nem tett semmit” - közölte a biztos. Hozzátette, hogy nem büntetésről, hanem csak figyelmeztetésről van szó.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállamoknak egytől-egyig kötelességük végrehajtani a közösen elfogadott jogszabályokat. Ez alól értelmezése szerint az sem mentesíti a magyarokat, hogy folyamatban van az Európai Bíróságon egy eljárás, ami a vitatott 2015. szeptemberi döntés jogszerűségét kérdőjelezi meg. Avramopulosz leszögezte, hogy ez nem halasztó vagy felfüggesztő hatályú, és a Bizottság egyébként is biztos a dolgában, hogy az ő érvei kerekednek majd felül a bírósági perben, amiben előreláthatóan ősszel lesz majd ítélet.

A 2015. szeptemberi döntés ellen szavazott annak idején Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia, Finnország pedig tartózkodott. Budapest és Pozsony még abban az évben keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz, alapvetően eljárásjogi oldalról véve össztűz alá a határozatot. Bár az összesen 160 ezer menekült EU-n belüli áthelyezését előíró séma elvileg két évig tart, Brüsszel szerint azt követően is fennmarad a jogi kötelezettség.

Mindennek abból a szempontból van jelentősége, hogy eddig mindössze 20 ezer főt osztottak el egymás között a tagállamok, ebből 2400-at májusban. Avramopulosz éppen ezért most úgy látja, hogy ha van politikai akarat, akkor működik a rendszer. Elutasította azt az értelmezést, miszerint az egész áthelyezés kudarc lenne és az Európai Bizottság hibázott annak erőltetésével.

A biztos a visegrádi országoknak is odaszúrt, amikor azt mondta, hogy Európa nem csak a forrásokért való sorbaállásról szól, hanem a szolidaritásról, az ő szavaival „a közös teherviselésről”.