Együgyvéd külföldi ügyfelei javára a bíróságok illeték-visszatérítést írtak elő. Ezek összege gyakran pár ezer, vagy pár tízezer forint, ahol a konverziós és utalási költség ésszerűtlenül magas is lehet. Az ügyfél azt kérte, hogy az ügyvéd belföldi számlájára történjen a forint-visszatérítés.

A NAV az itt olvasható levelében azt az álláspontját rögzíti, hogy ők elsősorban az Art. előírásait követik, amihez képest a Pp. szabályai általánosak és a kógens előírás megtiltja, hogy ügyvéd számlájára teljesítsenek. A levélben az Ügyvédi törvényről nem történt említés. A Ptk.-ról pedig csak egy nem teljesen világos célú utalás a kezesség vállalásáról és a tartozás átvállalásáról.

Íme az Art. vonatkozó szövege:

"Art. 38. § (4) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság belföldi fizetési számlára történő átutalással vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján teljesíti az adózónak. A belföldi pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű adózót megillető adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az adóhatóság az adózó által megadott külföldi fizetési számlára, az adózó által meghatározott devizanemben utalja át. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni. Az átváltás költsége a külföldi illetőségű adózót terheli."

A kamara ezt az értelmezést tévesnek tartja - hangsúlyozza ahírlevél közleménye -, hiszen az "adózók" szabad ügyvédválasztási jogát és rendelkezési jogát korlátozza. A fenti Art. szabályból a leggondosabb tanulmányozás után sem tudnak olyan következtetésre jutni, hogy a Ptk. és az Ügyvédi törvény alkalmazása kizárt.

A BÜK úgy véli, hogy ez a szabály az ügyfél érdekében jött létre, hogy a hatóság ne "kényszerparkoltassa" a pénzét a számára nem elérhető hazai, esetleg elérhetetlen, majd befagyó bankszámlákon. Az adóhatóság ezen értelmezése az ügyfélnek a szabad rendelkezési jogát korlátozza.

A BÜK erről országos szintű egyeztetést tart szükségesnek.