A Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara lélekszám szerint a középmezőnyben foglal helyet a jelenleg 209 aktív tagjával a hazai megyei kamarák sorában. A megyeközpont eleven közigazgatási, ipari és kereskedelmi, kultúrális központ, széles kisugárzással. És nem elhanyagolható a Balaton-felvidék idegenforgalma sem, amelynek ingatlanforgalma kisebb-nagyobb hullámzásokkal ugyan, de szintén sok jogi feladat ellátását igényli. Mindezek mellett a megyében több olyan kisebb-nagyobb város van, amely amagyarországi viszonyok öszességét tekintve - általában az ország más nyugati régióihoz hasonlóan - viszonylag biztonságos tevékenységi és megélhetési hátteret nyújjtanak az itt élő ügyvédségnek.


Nem csoda hát, ha a térségben - a területi kamarai kötelékben élő ügyvédség - hasonlóan immár az ország többi megyei kamarájának tagságához - egyre inkább fontosnak érzi-tartja azt a szervezeti hátteret, amit a kamar ad számukra, különösen is az olyannyira értékes önkormányzatiság (fegyelmi, etikai, összeférhetetlenségi)vonatkozásban, és nem utolsó soban az összehangolt érdekvédelem, oktatás és szakmai továbbképzés területén.

Ezek figyelemben tartása mellett aztán nagyon is érthető, hogy miért mutatkozott oly nagyfokú érdeklődés a kamarai közgyűlésen az alig néhány napja megismert új Ügyvédi törvény tervezetének szövege körül. És hogy miért torlódtak fel az életbevágónak érzett nyitott kérdések, és hogy ezek miért fogalmazódtak meg - lehet, frissiben még egy kicsit karcosabban is - nyilvánvaló módon a tagság hangulatát és aggodalmait tükröző és megfogalmazó dr. Varga Attila (képünkön) elnöki jelentésében.

Az elnök véleménye szerint - annak ellenére, hogy az új törvény létrehozását több minden tette időszerűvé - alapvetően sokan nem értik, miért nem lehetett ezen követelményeket törvénymódosítással beépíteni a korábbi, öszességében jól bevált törvénybe. Miután az ezzel kapcsolatos információk hiányosak, sokakban nyitott kérdések támadnak, amelyek bizonytalanságot is szülhetnek a kodifikációs szándékok teljességét illetően.


Dr. Varga Attila elnök

Az elnök ezt úgy fogalmazta meg, hogy a szövegtervezet ismeretében félő: a törvényalkotók egyik szándéka talán egyfajta olyan hosszú távú központosítási törekvés lehet, amelynek célja idővel a területi kamarák felszámolás és egy (központi) országos kamara létrehozás, illetve a jelenlegi MÜK átalakítása.

Ennek jeleit véli felfedezni egyebek között a területi kamarai - főleg az elnökök eddigi jogkörét érintő - fegyelmi feladatok "gyengülésében", valamint a "kettős tagság"-nak nevezett intézmény létrehozásának szándékában (gyakorlati következményként bármely ügyvéd, bármely ügyvédi iroda bárhol nyithat alirodát az ország területén, függetlenül attól, hol van kamarai tagként bejegyezve). Ez utóbbi főleg amiatt jelent aggodalmat, mert sokan attól tartanak, hogy nagyobb fővárosi irodák alirodákat létesítenek majd megyeközpontokban, gyengítve ezzel a helyiek munkaesélyeit. (Némely fővárosi hangok persze ennek fordítottjától tartanak, aminek reális veszélyétől - valljuk be magunk között - alig kell bárkinek is tartania Budapesten...)

Dr. Csákvári Tamás titkár

Az elnök felidézte a MÜK egyik legutóbbi elnökségi ülését, amelyen ezt a témát is megvitatták, s végül egyöntetűen megszavaztak egy olyan állásfoglalást a törvényalkotó részére, amely azt kérte: a kettős tagságra vonatkozó elképzelést vegyék ki a tervezetből. Sajnálattal látják - mondta Veszprémben dr. Varga Attila elnök -, hogy a kodifikátorok ezt a véleményt nem fogadták el. Ezért - bízva abban, hogy a hátralévő időben van még lehetőség a törvénytervezet alakítására - arra kérte a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara jelen lévő nagyszámú tagságát, szavazatával adjon neki felhatalmazást, hogy a kettős tagság tervének elvetése érdekében egy petíciót fogalmazzon meg a megye nevében, amit a többi területi kamara is feltehetően támogat, s ezt dr. Bánáti János MÜK elnökön keresztül - aki tagja a kodifikációs bizottságnak, s aki dr. Varga Attila szavai szerint eddig is mindent megtett az ügyvédség érdekeinek képviseletében - juttassa el a döntéshozókhoz. Elnöke kérését a megyei közgyűlés jelenlévő tagjai ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatták.


Dr. Lukács Imre, az Ellenőrző Bizottság elnöke

A továbbiakban dr. Varga Attila erőteljesen hangott adott annak - az általa össz-kamarai véleménynek hivatkozott - álláspontnak, hogy mint ahogy a vidéki tizennyolc kamarában, akként a Veszprém Megyei Kamarában is kiegyensúlyozottan zajlott már a renszerváltozás óta az élet, sem fegyelmi, sem etikai sem anyagi sem egyéb ügyekben nagyobb, zavart keltő kilengések nem voltak - kivéve a Budapesti Ügyvédi Kamarában újabban tapasztalható működési zavarokat, amelyeket azonban a Magyar Ügyvédi Kamara az eddig meglévő törvényi szabályozások keretei között is kezelni tudott és tudna szükség esetén a jövőben is -, amelyek összességükben is akár arra ösztönözhették volna a törvényalkotókat, hogy új normát hozzanak létre, az említett, kérdéseket nyitvahagyó, olykor aggasztó elemekkel.

Ezek közül a továbbiakban kiemelte az elektronikus ügyintézésből fakadó anomáliákat és azokat a "türelmetlen", rohamszerűen megjelenő technikai követelményeket, amelyek esetleg nehezen vállalható kihívás elé állítanak ügyvédgenerációkat (a kb. kétszázkilenc kamarai tag közül kilencvenöten ötvenöt év felettiek, ami az aktív létszám 45%-a, s közülük is sokan egyéni ügyvédek, informatikai hátértámogatás nélkül). Az ő

Dr. Lehner Béla fegyelmi megbízott

elbizonytalanodásuk, illetve esetleges sajnálatos kimaradásuk a az ügyvédi hivatásrendből - az elnök vélekedése szerint - nemcsak egyéni probléma, de gondot okozhat regionális szinten emberek tömegeinek azokon a területeken, ahonnan ezek az ügyvédek esetleg kiesni kényszerülnek a praxisból.

A továbbiakban dr. Bánáti János, a MÜK elnöke adott részletes tájékoztatást az új Ügyvédi törvény kodifikációs munkájáról, s válaszolt minden felvetődött kérdésre.

Dr. Bánáti János, a MÜK elnöke szerkesztőségünket arról tákékoztatta, hogy rövidesen - összegezve az időközben összegyűlt szakmai kamarai álláspontokat, továbbá a jelenleg folyó területi kamarai közgyűléseken elhangzott véleményeket, minden részletre kiterjedő áttekintést ad a MÜK Teljes Ülése közelgő tanácskozásán. Az elnöki értékelésről az Ügyvédek Lapja Online lehetőleg azonos időben beszámol majd

Dr. Orbán György, az Etikai bizottság elnöke (balra)


Dr. Borbás Gábor, az Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke (jobbra)







Dr. Varjú András, az Eötvös Károly díj kitüntetettje