Dr. Sulyok Tamás, az Ab új elnöke

Az elnökké választott dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró, az Ab eddigi elnökhelyettese a titkos szavazáson 137 igen és 1 nem szavazatot kapott. Az Ab-elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig, dr. Sulyok Tamás esetében 2026-ig tart.

Dr. Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Ab tagjává; 2015. április 1-jétől a testület elnökhelyettese, az elnöki jogköröket 2016. április 22-től látja el.

Az Ügyvédek Lapja Online (ÜLO) honlapunkon is többször foglalkoztunk már dr. Sulyok Tamással kapcsolatos hírekkel, ezek közül az alábbiakat ajánljuk különösen is ügyvéd olvasóink figyelmébe:

Az országgyűlés 2014 szeptemberében választotta be a testületbe. 2015. április 1-től ő az Ab elnökhelyettese, aki 2016. április 22-től ellátja az elnöki jogköröket is. A most 60 esztendős Sulyok Tamás a szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. A Jogifórumnak adott interjúban azt mondta: pályája elején a Csongrád Megyei Bíróságon volt fogalmazó egészen a jogi szakvizsgáig. 1982-ben a bíróság akkori elnöke azt mondta neki: kinevezi büntetőbírónak, de ehhez be kell lépnie az MSZMP-be. Sulyok Tamás ezt megtagadta, emiatt a megyéből is el kellett mennie.

Egy ideig a kiskunfélegyházai termelőszövetkezet jogtanácsosa volt, 1986-tól Szegeden volt jogtanácsos. 1991-től ügyvédként dolgozott. Irodája főként társasági, pénzügyi, gazdasági, polgári és kereskedelmi jogi ügyekkel foglalkozott. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt. 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetben európai jogi szakjogász képesítést szerzett. 2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktat a Szegedi Tudományegyetem jogi karán. 2013-ban PhD fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete volt.

Az új tagok

Szintén titkos szavazással négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöltetlen helyekre dr. Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, dr. Horváth Attila jogtörténészt, dr. Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és dr. Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest választották meg.

Dr. Hörcherné Marosi Ildikó

Bizottsági meghallgatásán egyerbek között kifejtette: kitörni készülő konfliktust érzékel az általános bíróságok, élükön a Kúria és az Ab között, ezért tartja szükségesnek a párbeszéd javítását. Ennek lényege pedig nem az, hogy megtanítják a bírókat a törvényességre, mert azt úgyis tudják, hanem hogy az alkotmányos szempontok megadása után hagyják a bírákat a rájuk bízott ügyekben mérlegelni és dönteni – fűzte hozzá.

Korábban az Alkotmánybíróság főtanácsadójaként dolgozott. 2012-ben az önkormányzati rendeletek normakontrollját az Alkotmánybíróságtól átvette a Kúria által életre hívott Önkormányzati Tanács, Marosi Ildikó ennek a háromtagú tanácsnak lett a tagja. Új munkakörét pályázat útján nyerte el. A Tanács feladata dönteni az önkormányzati rendeletek törvényességéről, alkotmányosságáról. Marosi Ildikó tagja az Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények című tudományos folyóirat szerkesztőségének. Korábban a véleményszabadság és a gazdasági élet szabadsága témakörében publikált és tartott előadást.

Dr. Horváth Attila

Jogtörténész, egyetemi tanár, eddigi munkája az alaptörvény nemzeti hitvallásának kommentárja. Alkotmánybíró-jelöltként bizottsági meghallgatásán a történelmi alkotmány mai viszonyok között is alkalmazható, ésszerű, nem elavult elveinek fontosságát hangsúlyozta.

A történelmi alkotmány erőt adó tradíció, ami veszélyes szélsőségektől tarthatja távol az országot – fűzte hozzá.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 57 éves tanára elsősorban jogtörténészként ismert. Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint Horváth azért jó választás, mert kifejezésre juttatja a jelentőségét a történeti alkotmánynak, amelynek vívmányait értékelni kell: azokkal összhangban szükséges kezelni a hatályos alaptörvényt és a jelenlegi döntéseket. Horváth Attila foglalkozott a magyar alkotmányjog, a magánjog, a kereskedelmi jog, az önkormányzatiság és nemzetiségi jog történetével, valamint a szocializmus jogtörténetével, a koncepciós perekkel.

A trieri és heidelbergi egyetemen a német magánjog és kereskedelmi jog történetét, a részvénytársasági jog történetét kutatta. Egyik önéletrajzában a kitüntetéseit felsorolva külön kiemeli, hogy "Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök úr nemzeti ünnepünk, 2011. március 15-e alkalmából a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta". Horváth Attila tagja volt annak a Morvai Krisztina által vezetett Civil Jogász Bizottságnak, amely a 2006. október 23-i rendőri fellépés körülményeit vizsgálta ki.

Dr. Schanda Balázs

Az alkotmánybírói tisztség betöltéséhez szükséges szakmai felkészültség mellett a lelkiismeret és a józan ész jelentőségét hangsúlyozta bizottsági meghallgatásán.

Van valami, ami az államot és az írott alkotmányt is megelőzi. A szabad és demokratikus állam olyan előfeltételeken nyugszik, melyeket nem maga hozott létre és nem is maga tart fenn. Ilyen például a természeti környezet, a család vagy éppen a nyelv. Ha az állam nem ellensége saját magának, akkor óvja ezeket az előfeltételeit és nem semleges irányukban – fejtegette egy német alkotmányjogászra hivatkozva a jelölt.

Az emberi jogok vonatkozásában ma nem a jog, hanem az ember az igazi kérdés – tette hozzá egy másik nyugat-európai szakemberre hivatkozva Schanda Balázs.

A jogi dogmatika viszonylag jól kidolgozott, ám az emberkép bizonytalanná vált az elmúlt évtizedekben. Ez olyan kulcskérdés, ami az Ab munkájában is fontos szerepet kaphat, csakúgy, mint a közösségi identitás problémája – vélekedett a professzor.

A jog mögött van egy mélyebb elkötelezettség – hangsúlyozta dr. Schanda Balázs. A jog nem öncél, hanem az egyéni szabadság és a közösségi identitás kibontakoztatásának egyik eszköze – mutatott rá. A mégoly briliáns szakmai levezetések sem vezethetnek abszurd, józan észnek ellentmondó eredményre – fűzte hozzá az azonos neműek házasságával kapcsolatban az alkotmánybíró-jelölt. Egyetlen jogállam működése sem tökéletes, folyamatos korrekciókra van szüksége, melynek egyik eszköze az Ab. És szerencsésebb, ha ez a korrekció “házon, a hazán belül” történik, mintha nemzetközi fórumokon – jegyezte meg dr. Schanda Balázs. Az alkotmánybíró-jelölt lát lehetőséget arra, hogy az alaptörvény a teljes hazai jogélet mércéjévé váljon és kialakuljon egy jó és koherens joggyakorlat. Kérdésre válaszolva dr. Schanda Balázs elmondta, hogy álláspontja szerint a történeti alkotmány értelmezése a hatályos joggal ellentétes eredményre nem vezethet.

Az alkotmányjog és az egyházjog nemzetközileg is elismert professzora. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán az Alkotmányjog Tanszék vezetője. Fő szakterülete a vallásszabadság, az állam és egyház viszonya, a magyar és összehasonlító állami egyházjog, egyházi közjog, az alkotmányosság elvei és az alkotmány értéktartalma, a házasság és a család alkotmányjogi védelme.

1993-ban végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Tanult Trierben, Bonnban, Birminghamben és New Yorkban. PhD-fokozatát 2003-ban szerezte meg, 2012 óta egyetemi tanár. 2007-től 2013-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja volt. Több mint száz tudományos közlemény szerzője, publikációi számos európai nyelven jelentek meg elsősorban a vallásszabadság és az állam-egyház viszony témakörében. Trócsányi László igazságügyi miniszterrel együtt jegyzik a Bevezetés az alkotmányjogba című egyetemi tankönyvet. Schanda Balázs több mint egy évtizeden át az Alkotmánybíróság munkatársa volt. 2010-ben dékánként ő vezette azt az egyetemi fórumot, amelyen Sólyom László mellett más tekintélyes jogászprofesszorok, alkotmányjogászok igyekeztek felhívni a kormány figyelmét az ötletszerű, elsietett és aktuálpolitikai célokhoz igazított alkotmányozás veszélyeire.

A magyar kormány idén augusztusban Füzi-Rozsnyai Krisztina és Tallódi Zoltán mellett Schanda Balázst is jelölte az Európa Tanácsban Magyarország következő strasbourgi bírájának Sajó András megüresedő helyére. A kormány azonban a jelölteket nem pályáztatta, ahogy azt a szabályok előírják. Emiatt több civil szervezet is tiltakozott, így a kormány meghátrált, visszavonta a jelöléseket, és szeptemberben pályázatot írt ki.

Dr. Szabó Marcel

Eddig zöldombusdman – az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese – alkotmánybíró-jelöltként bizottsági meghallgatásán kiemelte: az alaptörvény “szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között”, ami jelenti az elődök, a ránk hagyott környezet tiszteletét és az eljövendő nemzedékek iránti felelősséget.

Kérdésre válaszolva dr. Szabó Marcel hangsúlyozta, hogy az atomenergiával összefüggő beruházásoknál a nemzetbiztonsági vonatkozások kivételével a lehető legnagyobb nyilvánosság híve. Az uniós jog és a nemzeti jog viszonya kapcsán pedig azt emelte ki, hogy az Ab-nek szerepe van az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek pontos meghatározásában.

2012. október 8. óta a jövő nemzedékek szószólója az alapvető jogok biztosának helyetteseként. Semmiképpen nem lehet azt mondani róla, hogy azonosult volna a kormány lépéseivel és kerülte volna a konfrontációt. Korábbankritizálta a főváros tervét a Római-parti mobilgátról, felszólalt a kishantosi biofarm tönkretétele ellen, legutóbb pedig a budapesti fakivágások ellen tiltakozott.

A most 46 éves Szabó Marcel a nemzetközi jog és a nemzetközi környezetvédelmi jog elismert szakembere. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Tanult a hollandiai Delfti egyetemen, a Stanford Egyetemen, a párizsi Pantheon-Assas Egyetemen és a Cambridge-i Egyetemen. 2003-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán az Európajogi Tanszék vezetője. Az egyetemen főként európai jogot, nemzetközi közjogot, nemzetközi környezetvédelmi jogot oktatott. 2003-2010 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánhelyettese volt. Több vendégoktatói és vendégkutatói meghívást kapott a milánói Szent Szív Katolikus Egyetemre, a Cambridge-i Egyetemre, a San Francisco-i Egyetemre, és környezetvédelmi jogot oktatott a San Francisco-i Egyetem budapesti környezetvédelmi manager programjában. 1993-1994-ben dolgozott a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályán is. 2011 februárjától 2012. október 6-ig a magyar Kormány képviselője volt a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. 2011. október 6. és 2012. október 6. között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos volt.

* * * * * * * * * *

Az új bírákat december 1-jével választották az Ab tagjává, megbízatásuk 12 évre szól.

Az új elnök és a bírák megválasztásuk után esküt tettek. Ezzel újra teljes létszámú, 15 tagú az Ab.

Az Ab tagjainak száma tavasszal csökkent 11-re - amellyel még fenntartható volt a testület működőképessége -, az elnöki tisztség pedig szintén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis dr. Lenkovics Barnabás mandátuma.

(Hírösszeállítás forrásai: MTI, hirado.hu, index.hu. - Címfoto: nepszava.hu; fotok: dr. Sulyok Tamás - PanPress; továbbiak: MTI, Soós Lajos)