Áfa-csalások
szempontjából a vagyonvédelem az egyik legfertőzöttebb iparág,
a számlázási lánc végén nem egy esetben felejtkezik el valaki
vagy az áfa, vagy a foglalkoztatással járó közterhek
megfizetéséről. Ezért az ágazat már több mint egy évtizede az
adóvizsgálatok kereszttüzében áll és a NAV elkeseredett harcot
folytat az elcsalt adóforintok visszaszerzése érdekében. Mivel
azonban az adócsaló a legtöbb esetben nem utolérhető, ezért az
adóhatóság ostora a lánc valamely közbenső szereplőjén
csattan: felróva neki azt, hogy tudnia kellett volna a számlázási
láncban elkövetett adócsalásról. Ilyenkor az adóhatóság
megtagadja ezen közbenső szereplő áfalevonási jogát.
Ki mondja meg, hogy miről kell tudnom?
„Annak alátámasztására, hogy a közbenső szereplőnek tudnia kellett volna a számlázási láncban elkövetett adócsalásról, az adóhatóság a gyakorlatban közvetett bizonyítékokat próbált a cilinderből előhúzni. Ezek viszont a legtöbbször vitára adtak okot.” – mondja dr. Barta Péter adótanácsadó, a Jalsovszky Iroda ügyvéde.
Az adóhatóság most megjelent tájékoztatója ebbe a pohárba próbál tiszta vizet önteni, amikor felsorolja, hogy egy, a vagyonvédelmi szolgáltatási láncban részt vevő, prudens szereplőnek milyen általános ellenőrzéseket kell elvégeznie a partnerét illetően. Így vizsgálandó például a bevont alvállalkozó adószáma, cégkivonata, valamint beszámolója is. A NAV ezen felül további segítséget is nyújt annak eldöntésére, hogy az alvállalkozó tisztességesen jár-e el: ha az általa ajánlott vállalkozói nettó óradíj alacsonyabb 1.350 Ft-nál, akkor a megrendelőnek gyanítania kell, hogy fennáll az adócsalás kockázata.
A NAV tájékoztatója szerint szintén gyanút kelt, ha a megrendelő nem ellenőrzi megfelelően a vagyonvédelmi szolgáltatás jogszabályi feltételeinek a teljesülését. Vizsgálandó például, hogy a bevont vállalkozó rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel, szerepel-e a vagyonvédelmi szolgáltatást végzők nyilvántartásában, továbbá legfeljebb egy alvállalkozót von-e be a teljesítésbe (a vagyonvédelmi törvény ugyanis tiltja további, vagyis egynél több alvállalkozó bevonását). Szintén gyanút kelthet az, ha ugyan az óradíj meghaladja a fenti óradíj-minimumot, azonban nem éri el azt a rezsi óradíjat (kb. 2.300 Ft), amely érték alatt a közbeszerzési eljárásokban egyáltalán nem lehet részt venni.
És mi van, ha mégis?
Joggal merül fel két kérdés. „Egyrészt, ha valaki a NAV által leírt valamennyi feltételt teljesíti, úgy bizton számíthat-e arra, hogy senki nem fogja az adólevonási jogát kétségbe vonni? Másrészt, a fenti ellenőrzési cselekmények bármelyikének az elmulasztása automatikusan maga után vonja-e az adólevonás megtagadását? A válasz mindkét kérdésre: nem.” – mondja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szekértője.
Egyrészt fontos tudni,
hogy a NAV tájékoztatója nem jogszabály, annak jogi kötőereje
nincsen. Attól eltérő véleményt tehát bármely fél
érvényesíthet egy bírósági eljárásban. Másrészt, ha valaki
a NAV által leírt feltételeket teljesíti, önmagában nem jelenti
azt, hogy nem tudott, vagy nem tudhatott volna a láncban elkövetett
adócsalásról. Egy ilyen esetben azonban az adóhatóságnak komoly
bizonyítási nehézséggel kell majd megbirkóznia. Mindenképpen
elmondható tehát, hogy egy jóhiszeműen eljáró, tisztességes
adózó, aki a NAV által előírt feltételeket teljesíti, igen jó
esélyekkel számíthat arra, hogy adólevonási jogát utólag nem
fogják kétségbe vonni.
