Közigazgatási bíráskodás dosszié: ​„Nem a csókosok bírósága lesz!” mondta egy lapinterjúban a miniszter

Arra az újságírói kérdésre, hogy miért is került most napirendre a közigazgatási felsőbíróság felállítása, amely kapcsán az ellenzék máris egyenesen a jogállamiság lebontását emlegeti, dr. Trócsányi László egyebek között elmondta: évtizedek óta foglalkozik a közigazgatási bíráskodással, amely fiatalkorában legfeljebb megtűrt, de 1949 és 1957 között egyenesen tiltott jogintézmény volt.

A rendszerváltozás idején sem tulajdonítottak ennek a kérdésnek különösebb jelentőséget, mert a jogállamiság biztosítékát mindenki az Alkotmánybíróságban vélte megtalálni. Végül ez a testület hívta fel a figyelmet egy korai döntésében arra, hogy meg kell teremteni a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetőségét. Erre válaszul az igazságügyi tárca előkészített egy törvénytervezetet, de még néhány évnek el kellett telnie, mire a hatósági döntések teljes körére kiterjedően lehetővé tették a bírói jogorvoslatot. Mindazonáltal - hangsúlyozta a miniszter - vannak máig megválaszolatlan kérdések.

Amikor 2014-ben felkérést kapott az igazságügy- miniszteri poszt betöltésére, meghallgatása során azonnal jelezte, hogy a közigazgatási bíráskodás helyzetével is foglalkozni kíván. Kétéves előkészítő munka eredményeként születtek meg a most vitatott tervezetek.

Mindvégig törekedett a jogalkotási folyamat transzparenciájára: létrehozott egy kodifikációs nagybizottságot, amelynek munkájában a tudományos élet képviselői, közigazgatási szakemberek, ügyvédek, ügyészek és a Kúria, illetve az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által delegált közigazgatási bírák is részt vettek. Az operatív munka irányítására pedig miniszteri biztost nevezett ki, akinek a tevékenységét a „nagybizottság” tagjai közül felállított „kisbizottság” segítette.

Az önálló közigazgatási perrendtartás (Szlovákia kivételével az Európai Unión belül ez mindenütt van) létrehozása mellett a bírósági szervezet változására is szükség van a miniszter szerint.

Mint kifejtette, meggyőződése, hogy közigazgatási felsőbíróságot kell létrehozni, amelynek célja a közigazgatási ügyekben való ítélkezés szakmai színvonalának emelése. Ez nem politikai kérdés - szögezte le a miniszter. A jogszabályok nyolcvan százaléka ugyanis e jogterülethez tartozik, miközben van olyan megye, ahol a közigazgatási és munkaügyi bíróságon egyetlen ember foglalkozik adó- és pénzügyi, szociális igazgatási, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi ügyekkel. Nem hisz benne - mondotta -, hogy vannakolyan univerzális bírák, akik mindenhez azonosan és magas színvonalon értenek. Ezért tartja szükségesnek, hogy első fokon hét regionális közigazgatási bíróságot kellene létrehozni, tíz-tizenöt fővel, amely bíróságok egyúttal szakmai műhelyként is működhetnének.

Meggyőződése, hogy így jelentősen javulhat a munka színvonala, s egységesebbé válhat a közigazgatási ítélkezési gyakorlat.

A miniszter elutasította azt az ellenzéki vádat, amely szerint „csókosok testülete” lesz majd a felsőbíróság. Kezdetektől jelezte: vannak olyan ügyek, amelyek elbírálásához speciális felkészültség kell. Ilyenek például az autonóm szabályozó hatóságok által hozott döntések elleni perek.

Ezzel kapcsolatban két lehetőségük volt. Az egyik, hogy megbontják az igazságszolgáltatás egységét, és önálló közigazgatási bíróságot hoznak létre, ami például Franciaországban működik. Ezt nem tartotta járható útnak, ezért a felsőbíróság az igazságszolgáltatás jelenlegi szervezetébe illeszkedik bele. Ez a közigazgatási bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben fellebbezési fórumként jár el, míg a hatáskörébe utalt perekben első fokon dönt, a jogorvoslati kérelmeket pedig a Kúria bírálja el. Emellett – szűkebb körben – lehetőség nyílik rendkívüli perorvoslatra, felülvizsgálati kérelem benyújtására, és ez ugyancsak a legfőbb bírói fórum elé kerül. Mindez alapvetően szakmai kérdés, és ebbe a politikát belekeverni szerinte súlyos melléfogás.

Nem vitatja, hogy felvetődhetnek politikai megfontolások is, de ő elsősorban szakembernek tartja magát, és csak az a fontos, hogy hatékonyan működő rendszert hozzanak létre.

Azt pedig nagyfokú vakmerőségnek tartja, ha valaki a két éve folyó munka eredményeként megszületett tervezetek kiragadott részeiről mond rövid időn belül sommás ítéletet. Érdemi és széleskörű egyeztetést akar tartani erről a kérdéskörről.

Az interjú - amelyben a továbbiakban szó esik arról a gyanakvásról, hogy a kormány a saját megbízható kádereit akarja a közigazgatási felsőbíróságokba beültetni, hogy a kényes ügyekben a hatalom számára kedvező döntések szülessenek, továbá az OBH fenntartásairól, a felsőbíróság elé kerülő ügytipusokról, továbá konkrétan a választások szempontjából is kényes közérdekű adatigénylés körüli problémákról - teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.