A konferencia fő témája – a tavalyi folytatásaként – a bíróságok és a média kapcsolata volt, ezen belül is a bíróságok nyilvános kapcsolata, az általuk használt kommunikációs csatornák és a modern kommunikációs trendek.

A bírósági döntések a technikai fejlődés nyomán egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak, amelyhez alkalmazkodnia kell a bírósági szervezetnek – mondta nyitóbeszédében dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, nyomatékosítva, hogy a média részéről tapasztalható fokozódó nyomás nem befolyásolhatja és nem is befolyásolja a bírák szakmai függetlenségét, az ítéletek pártatlanságát.

Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatásnak egy olyan kiegyensúlyozott kommunikációt kell kialakítania, amely a széleskörű tájékoztatással egyidejűleg megőrzi függetlenségét és védi a bírák, a bíróságok tekintélyét.

A nyilvánosság az igazságszolgáltatás felett álló társadalmi kontroll, így nem mindegy, milyen kép alakul ki a bíróságokról. Az OBH elnöke úgy vélekedett: nehéz elérniük, hogy a bíróságok életét érintő pozitív hírek is eljussanak a közvéleményhez, s idézte George Bernard Shaw mondatát, amely szerint „ha egy kutya megharap egy embert, akkor az nem hír, de ha egy ember megharap egy kutyát, akkor az már hír”

Szólt arról is, hogy Magyarországon több törvényszék és ítélőtábla kötött megállapodásokat a társszervekkel és a sajtóval a tájékoztatásra, egymás munkájának kölcsönös segítésére. Ennek különösen nagy jelentősége van a közérdeklődésre számot tartó ügyek esetében.

Az október 13-14-i interaktív nemzetközi szakmai fórumra húsz európai országból érkeztek vendégek és előadók, köztük Merethe Eckhardt, a Dán Bírósági Igazgatási Tanács Fejlesztési Igazgatója, Gerard Tangenberg, az Észak-Hollandiai Bíróság elnökhelyettese, William Valasidis, az Európai Unió Bíróságának sajtófőnöke, Bőhm Kornél, a Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs tagozatának elnöke, valamint Sonja R. West, az amerikai University of Georgia School of Law jogi professzora.

Online követhetőek a bírósági tárgyalások Kínában

Új, a bírósági ügyeket online is követhetővé tevő weboldal teheti kicsit átláthatóbbá Kína több sebből vérző jogrendszerét. A tingshen.court.gov.cn címen elérhető oldalon az érdeklődők élőben és felvételről is követhetik az akár a Tencenthez hasonló nagyvállalatok bírósági tárgyalásait is – hívta fel rá a figyelmet az Index a BBC híre nyomán.

Az oldal látogatói elé Kína térképe tárul, amelyen aztán az egyes tartományokra kattintva listába szedve böngészhetnek az egyes törvényszékek által eddig közzétett anyagok között. Ezeket aztán több perspektívából, akár osztott képernyőn is lehet követni, néhány tárgyalást pedig vissza is lehet nézni.

Egy ilyen lehetőség biztosítása kifejezetten meglepőnek tűnik a sokak által egyre keményvonalasabbnak tekintett Kínában, ahol az elmúlt időben több emberi jogi ügyvédet és más aktivistákat is bebörtönöztek. Emellett azért is szokatlan, mert habár a kínai tárgyalások hivatalosan nem zártak, nem lehet csak úgy benézni egyre. Erre vonatkozóan minden bíróságnak saját szabályozása van, ami néha még a családtagoknak is megtiltja a részvételt.

A média képviselői számára sem túl egyszerű információt szerezni egy-egy ügyben, így számukra ez az oldal kimondottan hasznos lehet majd. Ez persze nem jelenti azt, hogy mostantól minden tárgyalás szabadon megtekinthető, hiszen például a vitatott politikai ügyekbe továbbra sem nyerhet majd betekintést a nagyközönség.

Így is lesznek azonban kimondottan érdekes ügyek, elég csak a pekingi kerületi önkormányzatokat perelő ember ügyére gondolni, akinek célja az, hogy kiderítse, mennyi pénzt ajánlottak azoknak, akiknek lerombolták a házait. Az építési társaságok és korrupt helyi vezetők ezt igyekeznek titokban tartani, hiszen így a lehető legkevesebb összeget tudják kifizetni a kilakoltatott polgároknak, azonban ha ezek az adatok nyilvánosak lennének, kénytelenek lennének megegyezni velük egy "igazságos összegről". Ez jelenleg is népszerű témának számít Kínában, így a nagyobb nyilvánosság csak segíthet rajta.

Egyes szakértők üdvözölték a honlap létrejöttét, szerintük ez nem csak az emberek tájékoztatásában és a korrupció megelőzésében segít, de azt is megmutatja, mi zajlik valójában az országban, ami az állam által irányított médiumokból nem igazán derül ki. Érvként hozták fel azt is, hogy a nyilvánosság az ügyvédeket is jobb munkára sarkallhatja.

Néhányan azonban kevésbé optimisták a dologgal kapcsolatban, ők azzal érvelnek, hogy a közzététel sértheti az emberek személyiségi jogait és akaratuk ellenére teheti közzé kisebb botlásaikat is.

Foto: Thomas Rowlandson és Augustus Pugin rajza egy londoni tárgyalásról az 1800-as évek elején