Az EU dolgozik a digitális szolgáltatásokról szóló új
jogszabályon, amely alkalmazkodna a rohamosan fejlődő digitális
szektor újításaihoz. Az egyik alapvető kérdés, amelyet az
EP-képviselők szerint meg kell oldani, a felhasználók védelme a
káros vagy illegális tartalmakkal szemben. A Parlament október
20-án három jelentést fogadott el a témában, a főbb
tudnivalókat alábbi közleményükben foglalták össze.
Különbséget kell tenni az illegális és a káros tartalom között
A Parlament szerint egyértelműen különbséget kell tenni az
illegális és a káros tartalom meghatározása között. Bizonyos
típusú tartalmak, például a holokauszt tagadása, egyes
tagállamokban illegális lehet, míg másokban nem. Az olyan káros
tartalmak, mint például a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció,
nem mindig jogellenes. Szigorú különbségtételre van szükség,
mert a kétféle tartalmat eltérően kell kezelni - az illegális
tartalmakat mindenképp el kell távolítani, míg a káros tartalmak
esetében több más lehetőség is van.
Az illegális tartalmak eltávolítása vs. a szabadságjogok védelme
A képviselők szerint az online platformok önkéntes fellépése
nem elég hatékony a probléma megoldásához. Kötelező érvényű,
uniós szintű szabályozást kellene kidolgozni, amely az ún.
„észlelés és cselekvés" elvén alapulna. A szabályoknak
biztosítaniuk kellene, hogy ez az eljárás:
- hatékony - a felhasználók könnyedén jelenteni tudják az esetleges illegális tartalmat az online platformoknak és közvetítőknek, hogy mielőbb el tudják távolítani azt
- nem használható visszaélésre - a tartalom megjelölése vagy eltávolítása esetén az érintett felhasználókat értesíteni kell, és lehetőségük van fellebbezni egy nemzeti vitarendező testületnél
- tiszteletben tartja a felhasználók jogait és szabadságait - például a véleménynyilvánítás és az információ szabadságát, hogy az online platformok és közvetítők hatékonyan, arányosan és megkülönböztetés nélkül távolítsák el az illegális tartalmat, ugyanakkor ne távolítsanak el nem jogellenes tartalmat.
A képviselők szerint a tartalom jogszerűségéről nem
magánvállalkozásoknak, hanem egy független bírói testületnek
kellene döntenie.
Ha egy illegális tartalom bűncselekménynek minősül, vagy ahhoz
kapcsolódik, akkor az eltávolítása mellett, a bűnüldöző
hatóságoknak és az igazságszolgáltatásnak is tudnia kell róla.
A Bizottságnak fontolóra kell vennie, hogy kötelezővé teszi az
online platformok számára a bűncselekmények bejelentését az
illegális hatóságok felé.
A káros, de nem illegális tartalmak kezelése
A káros tartalmak, például a gyűlöletbeszéd vagy a
dezinformáció problémája kapcsán az EP-képviselők javaslata
szerint szigorítani kellene az online platformok átláthatósági
kötelezettségeit, illetve a terjesztésük megállításáért
növelni kell a felhasználók médiatudatosságát.
A Parlament rámutatott, hogy a dezinformáció azért is terjed
olyan gyorsan, mert számos online platform üzleti modellje a
szenzációhajhász, kattintásvadász tartalom megjelenítését
részesíti előnyben a profit növelése érdekében. A gyakorlat
megváltoztatása érdekében a képviselők nagyobb átláthatóságot
kérnek az online platformok bevételszerzési politikájával
kapcsolatban.
Nagyobb kontroll a felhasználóknak
Az EP-képviselők azt javasolják, hogy a felhasználók kapjanak
nagyobb ellenőrzési jogot a tartalmak felett. A célzott reklámokat
jobban visszaszorítanák a kevésbé erőszakos hirdetések javára,
amelyek nem a tartalmakkal kapcsolatos korábbi felhasználói
reakciókra építenek.
A Bizottság várhatóan 2020 végéig előterjeszti a digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály-javasaltot.