Amint azt a Kúria honlapjának közleményéből is megtudhatjuk, a testületet dr. Menyhárd Attila, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára vezeti, és havi rendszerességgel ülésezik. Tagjai: dr. Leszkoven László, dr. Faludi Gábor, dr. Lábady Tamás, dr. Fézer Tamás, dr. Nochta Tibor, dr. Szeibert Orsolya, dr. Kemenes István, dr. Goldea Zsuzsanna, dr. Wellmann György, dr. Anka Tibor, dr. Kovács Kázmér (ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese) , dr. Kőrös András, dr. Döme Attila, dr. Dzsula Marianna, dr. Csűri Éva.

Dr. Kovács Kázmér (fényképünkön) e fontos szakmai munkáról szerkesztőségünknek nyilatkozva egyebek között hangsúlyozta: egyetért a testületet életre hívó kúriai elnök, dr. Darák Péter értékelésével, amely szerint - miként azt szintén a Kúria honlapján közzétett véleményében kifejtette - a testület eddigi működése elmélyült szakmai beszélgetéseket hozott, amelyek vélemények megfogalmazását is lehetővé tették. Ugyanakkor tudni kell: miután a testület nem a bírósági szervezetrendszer része, véleményeinek semmilyen kötelező ereje nincs. A tanácsadó testületben megfogalmazódó gondolatok azonban hasznos segítséget nyújthatnak a jogkereső közönségnek e történelmi jelentőségű, új magánjogi kódex alkalmazásának kezdeti lépéseiben.

Dr. Kovács Kázmér lapunk révén is felhívja az érdeklődő ügyvédség figyelmét, hogy - a tanácsadó testület véleményei paragrafusra utalással is kereshetőek a Kúria honlapján - egyebek mellett eddig a következő fontosabb témákat érintették (dőlt betűvel szedjük a viszonylag gyakrabban felvetődő tárgyköröket) :

  1. A törvényes képviselő mely jognyilatkozata minősül a Ptk. 2:15. §-ának (3) bekezdése szerint „a közjegyzői eljárásban elbírált jognyilatkozatnak” az érvényesség szempontjából? Például a kiskorú törvényes képviselőjének az örökség visszautasítására vonatkozó jognyilatkozatához a hagyatéki eljárásban szükséges-e a gyámhatóság hozzájárulása? [Ptk. 2:15. §]
  2. A követelés elévülésének szerződésen alapuló megszakítása
    • A Ptk. 6:25. §-a (1) bekezdése c) pontjában és 8:1.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezések együttes értelmezése,
    • A Ptk. 6:25.§ (1) c pontjában foglalt rendelkezés értelmezése a végrehajtási eljárással összefüggésben,
    • Az elévülés szabályai mennyiben tekinthetők eltérést megengedő normáknak és ehhez képest bővíthetők-e szerződéses úton az elévülés-megszakadási okok?
  3. Hogyan viszonyul egymáshoz a cselekvőképesség korlátozása iránti kereset elutasítása és a támogatott döntéshozatal bírósági elrendelése iránti intézkedés? [Ptk. 2:19. §, 2:38. §]
  4. Ha a felperes a cselekvőképesség részleges korlátozása iránt terjeszt elő keresetet, a keresetlevélben meg kell-e jelölnie azokat az ügycsoportokat, amelyekre a korlátozást kéri? Mennyiben alkalmazhatók a régi Ptk.-ban felsorolt ügycsoportok? [Ptk. 2:19. §, 2:28. §]
  5. Hozható-e olyan ítélet, amely a személyiségi jog megsértése esetén azon az alapon utasítja el a sérelemdíj iránti keresetet, hogy a sérelmet szenvedett felet nem érte hátrány? [Ptk. 2:52.§]
  6. Ha a felek a házasság felbontása vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben közös szülői felügyeletben állapodnak meg, az egyezségük kiterjedhet-e a kapcsolattartás rendezésére? [Ptk. 4:21. § (4) bek., 4:165. §]
  7. A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perekben a bíróságnak a 14. életévét betöltött gyermeket – közvetlenül vagy szakértő útján – minden esetben meg kell-e hallgatnia? [Ptk. 4:171. § (4) bek.]
  8. A Ptk. hatálybalépését követően indult perekben megállapíthatja-e a bíróság százalékos mértékben a gyermektartásdíjat, illetve köthetnek-e a felek ilyen tartalmú egyezséget? [Ptk. 4:207. §, 4:217. §]
  9. A közös szülői felügyelet keretei közötti „váltott elhelyezés” esetében megjelölhető-e mindkét szülő lakása a gyermek lakóhelyeként? [4:21. § (4) bek.]
  10. Mentesülhet-e a gyermektartásdíj fizetésének kötelezettsége alól a kötelezett a gyermek érdemtelenségére, illetve saját teljesítőképességének hiányára hivatkozással, ha a gyermek kiskorúsága alatt megkezdett középiskolai tanulmányait a nagykorúságának elérése, de a 20. életévének betöltése előtt tovább folytatja? [Ptk. 4:214. §, 4:220.§]