1992. november 5-e óta, midőn Magyarország
ratifikálta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, a magyar
állampolgárok előtt is megnyílt az út a strasbourgi székhelyű
Emberi Jogok Európai Bírósága felé - emlékeztet cikkében az Index. Aki tehát úgy érzi, hogy
az egyezmény által védett alapvető jogait valamelyik, az
egyezményben részes állam (így köztük Magyarország), illetve
annak hatóságai, szervei megsértették, kérheti a nemzetközi
bíróság eljárását. Két fontos megszorítással:
-
ügyet csak akkor lehet a strasbourgi bíróság elé terjeszteni, ha már kimerítette az összes hazai hatékony jogorvoslati lehetőséget, továbbá
-
az utolsó hatékony hazai jogorvoslat kimerítésétől, vagy ha nincs ilyen, a jogsértés bekövetkeztétől számítva még nem telt el hat hónap.
Az első feltételnél
fordulat következett be az elmúlt
időszakban, míg második esetében hamarosan jön a jelentős
változás.
A nemzetközi bíróság ugyanis kimondta, hogy az alkotmányjogi
panaszt is igénybe kell venni a strasbourgi kérelem benyújtása
előtt. Vagyis amennyiben egy panasszal érintett magyar ügyben van
lehetőség alkotmányjogi panasz igénybevételére, a panaszosnak
előbb ki kell merítenie ezt a jogorvoslati formát, és csak ez
Alkotmánybíróság döntését követően fordulhat problémájával
a strasbourgi bírósághoz.
Ami a második kritériumot illeti
a
Magyar Jogász Egylet nemrég adta hírül, hogy április 21-én
Olaszország is letétbe helyezte az Emberi Jogok Európai Egyezménye
15. kiegészítő jegyzőkönyvének ratifikációs okmányát, és
ezzel lehetővé vált a jegyzőkönyv hatályba lépése, 2021.
augusztus 1-jével. Ezt a jegyzőkönyvet 2013-ban alkották meg az
Európa Tanács tagállamai, és a legtöbb tagállamban 2017-re
lezárult a ratifikációs eljárás, a magyar parlament például
2015. október 12-én ratifikálta a jegyzőkönyvet.
Jelentős változás
A jegyzőkönyv hatálybalépése jelentős változást hoz a
strasbourgi eljárásban, így a kérelem benyújtására hat helyett
csak négy hónap áll majd rendelkezésre a jogerős hazai
határozat, illetve a jogsértés bekövetkezése után.
A potenciális kérelmezők felkészülése érdekében ez a
határidő-csökkentés azonban csak a kiegészítő jegyzőkönyv
hatályba lépése után hat hónappal, 2022. február 1-jével
kezdődik.
Dr. Balog Balázs ügyvéd nézete szerint a strasbourgi gyakorlat
változása miatt várhatóan tovább nő majd az Alkotmánybíróság
ügyterhe, ami a panaszeljárások elhúzódásához vezethet. Ezért
aztán az ügyek az eddiginél sokkal később kerülhetnek a
strasbourgi fórum elé. Nem szólva arról – vélekedett az ügyvéd
–, hogy nagyobb nyomás helyeződik az Alkotmánybíróságra, hogy
az alapjogi ügyekben kövesse a strasbourgi bíróság ítélkezési
gyakorlatát.
A cikk teljes terjedelemben ide kattintva olvasható.