1992. november 5-e óta, midőn Magyarország ratifikálta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, a magyar állampolgárok előtt is megnyílt az út a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága felé - emlékeztet cikkében az Index. Aki tehát úgy érzi, hogy az egyezmény által védett alapvető jogait valamelyik, az egyezményben részes állam (így köztük Magyarország), illetve annak hatóságai, szervei megsértették, kérheti a nemzetközi bíróság eljárását. Két fontos megszorítással:

  • ügyet csak akkor lehet a strasbourgi bíróság elé terjeszteni, ha már kimerítette az összes hazai hatékony jogorvoslati lehetőséget, továbbá

  • az utolsó hatékony hazai jogorvoslat kimerítésétől, vagy ha nincs ilyen, a jogsértés bekövetkeztétől számítva még nem telt el hat hónap.

Az első feltételnél

fordulat következett be az elmúlt időszakban, míg második esetében hamarosan jön a jelentős változás.
A nemzetközi bíróság ugyanis kimondta, hogy az alkotmányjogi panaszt is igénybe kell venni a strasbourgi kérelem benyújtása előtt. Vagyis amennyiben egy panasszal érintett magyar ügyben van lehetőség alkotmányjogi panasz igénybevételére, a panaszosnak előbb ki kell merítenie ezt a jogorvoslati formát, és csak ez Alkotmánybíróság döntését követően fordulhat problémájával a strasbourgi bírósághoz.

Ami a második kritériumot illeti

a Magyar Jogász Egylet nemrég adta hírül, hogy április 21-én Olaszország is letétbe helyezte az Emberi Jogok Európai Egyezménye 15. kiegészítő jegyzőkönyvének ratifikációs okmányát, és ezzel lehetővé vált a jegyzőkönyv hatályba lépése, 2021. augusztus 1-jével. Ezt a jegyzőkönyvet 2013-ban alkották meg az Európa Tanács tagállamai, és a legtöbb tagállamban 2017-re lezárult a ratifikációs eljárás, a magyar parlament például 2015. október 12-én ratifikálta a jegyzőkönyvet.

Jelentős változás

A jegyzőkönyv hatálybalépése jelentős változást hoz a strasbourgi eljárásban, így a kérelem benyújtására hat helyett csak négy hónap áll majd rendelkezésre a jogerős hazai határozat, illetve a jogsértés bekövetkezése után.

A potenciális kérelmezők felkészülése érdekében ez a határidő-csökkentés azonban csak a kiegészítő jegyzőkönyv hatályba lépése után hat hónappal, 2022. február 1-jével kezdődik.

Dr. Balog Balázs ügyvéd nézete szerint a strasbourgi gyakorlat változása miatt várhatóan tovább nő majd az Alkotmánybíróság ügyterhe, ami a panaszeljárások elhúzódásához vezethet. Ezért aztán az ügyek az eddiginél sokkal később kerülhetnek a strasbourgi fórum elé. Nem szólva arról – vélekedett az ügyvéd –, hogy nagyobb nyomás helyeződik az Alkotmánybíróságra, hogy az alapjogi ügyekben kövesse a strasbourgi bíróság ítélkezési gyakorlatát.

A cikk teljes terjedelemben ide kattintva olvasható.