Dr. Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék Sajtó Osztályának munkatársa hangsúlyozta, hogy a 2014. március 15-től hatályos új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) Családjogi Könyve jogszabályi szintre emelte a szülők közötti együttműködés kötelezettségét, és a nemzetközi jogszabályokkal is összhangban kiemeli a szülői felelősség fontosságát. Az új jogszabály több helyen is kimondja, hogy a gyermeknek joga van a saját életébe beleszólni, azaz a véleményét - korára és az érettségére tekintettel - megfelelő súllyal figyelembe kell venni.

A családjogi perekben a gyermeket érintő egyik legfontosabb kérdés a szülői felügyeleti jog rendezése, amelyet a régi Ptk. gyermekelhelyezésnek nevezett. dr. Madarasi Anna kiemelte, hogy a családjogi perek 90 százaléka egy éven belül befejeződik, ugyanis a kérelmek nagy részében előzetesen már megegyeznek a felek. Az ügyek fennmaradó részében a bíróság bizonyítási eljárást folytat le.

A szülői felügyeleti jog rendezése során a legfőbb szempont mindig az, hogy a gyermek érdeke ne sérüljön. A családjogi perek sajátossága, hogy az eljárás alatt folyamatosan változnak a körülmények, ezeket a bíróságnak követnie, értékelnie és kezelnie kell úgy, hogy a döntés megfeleljen a jogszabályoknak és igazodjon az adott család életéhez is. Az utóbbi évek tendenciája, hogy már egészen kicsi csecsemők is a „per tárgyai”, akiknek az egész további életét meghatározó körülményekről kell döntést hozni.

Gyakran éri a bíróságot az a kritika, hogy „anyapárti”, a bírói gyakorlatban azonban nincsen ilyen szempont. Nem készült és nem is készülhetett volna statisztikai adatgyűjtés arra vonatkozóan, hogy milyen arányban kerül az anyákhoz vagy az apákhoz a felügyeleti jog. A bíróság előtt ugyanis egyenrangú felek jelennek meg, nincs különbség az apa és az anya között, valamennyiükre szülőként tekintenek. Ezt támasztja alá az a 2007-ben készült tanulmány, amely több száz ügyet vizsgálva megállapította: amikor a felek előzetes megállapodását hagyta jóvá a bíróság, akkor az esetek 90%-ában az anyákhoz „került” a gyerek. Azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság döntött, ez az arány 60-40% volt.

Dr. Madarasi Anna kiemelte, hogy a szülőnek a gyermekével való kapcsolattartás joga és kötelessége, a gyermeknek pedig joga. A kapcsolattartás rendezésének új módja az úgynevezett „váltott elhelyezés”, ami lehetőséget ad a szülőknek arra, hogy a kiskorú gyermek - a felek megállapodása szerinti váltásban - ugyanannyi időt töltsön mindkét szülőnél. A gyakorlatban egyelőre ritka az ilyen tartalmú megállapodás, mivel ennek a megoldásnak leginkább akkor van létjogosultsága, ha a szülők közel laknak egymáshoz, illetve közel azonos lakhatási feltételeket tudnak biztosítani a gyermeknek.

Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint okoz-e nehézséget a bíróknak a jogszabályi változás – gyermekelhelyezés helyett szülői felügyeleti jogról van szó –, dr. Ocskó Katalin, a Budai Központi Kerületi Bíróság Családjogi Csoportjának csoportvezető bírája elmondta: „a változás tájékoztatási kötelezettséget ró a bíróra az eljárásban részt vevő személyek felé. Az anyagi jogi szabályok változásáról felvilágosítjuk őket, hogy tudják, értsék, miről is van szó. Még nem tudatosult a társadalomban a „szülői felügyelet” kifejezés, mint szóhasználat”.

A jelenlévő újságírók közül többen is érdeklődtek a szülők közötti megállapodás későbbi felülbírálatával kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy ha nem jelentkezik a kapcsolattartásra köteles fél. Kérdésre válaszolva dr. Kristófné dr. Kontra Erzsébet, a Pesti Központi Kerületi Bíróság Családjogi Csoportjának csoportvezető bírája elmondta, hogy a körülmények változása folytán előállt helyzetben ez a feladat a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, ezt is kevesen tudják az érintettek közül. A bíróság elé ez a kérdés akkor kerül, ha a kapcsolattartás kérdésében annak végrehajtása során merül fel probléma.

Dr. Ocskó Katalin bírónő saját gyakorlatából kiemelt egy esetet, ahol az egészen kicsi, még szoptatott csecsemő esetén az apánál történő elhelyezést kérték a felek. A bíró több alkalommal kérdezte meg az édesanyától, hogy valóban így szeretné-e megoldani ezt a helyzetet. Az anya sokáig kitartott e verzió mellett, majd előadta, hogy az apa megfenyegette, hogy ha nem nála helyezik el a gyermeket, akkor az anya a gyermekkel együtt nem lakhat tovább az apa kizárólagos tulajdonában lévő ingatlanban.