Dr. Sárközy Tamás (képünkön) hangsúlyozta: igyekeztek egy relatív közmegegyezést kialakítani, a munka során nem csak cégbírókat, de az ügyvédi kamarát és az ügyészséget is bevonták a paragrafusok elkészítésébe.

Miért lenne üdvözlendő?

Az új cégtörvény mellett szól az, hogy a 2006. évi V. törvény még egy egészen más Gt. mellett készült el, azóta a társasági jog bekerült az új Polgári Törvénykönyvbe (Ptk.), azzal, hogy főszabályként engedő jellegű lett, miközben a cégeljárási jog a régi maradt. Mellette szól továbbá, hogy tíz év alatt 50 paragrafusát módosították – mondta, majd folytatta az érvek felsorakoztatását, így például szempontként jelölte meg az államreform folyamatát is, amely során alapvető cél a dereguláció, az adminisztratív terhek csökkentése.

Egyebek közt úgy értékelte, fejlesztésre szorul a bíróságon belüli munkamegosztás is, valamint nem világos a jelenlegi cégtörvényben az individuális és a mintával történő standardizált cégalapítás közötti különbség.

További érvként hozta fel azt, hogy jelenleg sok helyen ellentmondásos a cégtörvény viszonya az új Ptk.-val, de több olyan szabály is van, amelyek valamilyen okból nem kerültek bele a kódexbe, így azokat betolták a cégtörvénybe, ahova nem valók. Ilyen például a nonprofit társaság vagy a kizárási per. Tehát ezeket az ellentmondásokat oldaná meg egy új cégtörvény.

Hogyan képzeljük el?

Kiemelte, hogy a bevált rendelkezések megmaradnak, illetve egy egységes kormányrendeletben gondolkodnak, mivel az nagyobb garanciális szabályokat tartalmaz. Mint mondta: egyszerre kell a törvény szövegével elkészülnie a végrehatási rendelet szövegének is, amely már folyik, és azt a jogászi közvélemény egységesen láthatja majd.

A törvény szerkezetéről szólva hangsúlyozta: a tervezetnek elég nagy általános része van, alapvetően anyagi jogi, és ezt követik a különböző eljárási szabályok, mégpedig a Ptk.-hoz idomulva.

Elképzelésük szerint, ha lesz Ptk. módosítás, akkor azzal együtt vezetnék be az új törvényt, ha pedig nem lesz, külön-külön, de mindenképpen úgy, hogy egy fél éves felkészülési időt hagynának. Tehát – világította meg – hogyha a tavaszi ülésszakon az államigazgatási egyeztetés után el lehet fogadtatni az új cégtörvényt, akkor 2017. január 1-jén lépne hatályba, egyszerre a végrehatási rendeletével és néhány más törvény módosításával.

Dr. Sárközy Tamás a hallgatósággal azt is megosztotta, hogy igyekeztek a törvényt nyitottan megalkotni, mert egyfelől teljes egészében nem tudják, hogy mi lesz a Pp.-ben, másfelől a technikus kollégák kormányzati szinten egy elektronikus kerettörvényen gondolkodnak, tehát ha lesz ilyen kerettörvény, azt szinkronba kell hozni a cégeljárás elektronikus szabályival.

Főbb újdonságok

Részletezte a törvény főbb újdonságait is, amelyek – a teljesség igénye nélkül – a következők:

  • A változásbejegyzési eljárásban a kisebb technikai teendők esetében az egyszerűsített cégeljárás kerülne alkalmazásra,
  • határidő a törvényességi felügyeleti eljárásban és a másodfokú eljárásban is, tehát ne legyen olyan cégeljárás, amelynek nincs határideje (ez a gyorsítás és jogbiztonság szempontjából előrelépést tartalmaz),
  • a tervezetből kihagyták az eltiltás intézményét,
  • egységesítették a bírságolási szabályokat, és ennek következtében ügyvédet is lehet bírságolni (az ügyvédek természetesen ezt kifogásolják),
  • bevezetnék a társasági jogban a szüneteltetés intézményét,
  • erősödne a hivatalból való törvényességi felügyelet,
  • egységesebb és világosabb szabályokat állapítottak meg a felügyelőbiztos kirendelésre,
  • a jogorvoslatoknál is egy világosabb állapotot szeretnének teremteni,
  • a tervezet meg akarja szüntetni a párhuzamosságot a törvényességi felügyeleti eljárás és az adóeljárás között.

Végelszámolási törvényről

Végül a professzor úr szólt a cégtörvénnyel párhuzamosan elkészült végelszámolási törvényről, egyebek mellett, arról, hogy a törvény alapvető momentuma a végelszámolás és a felszámolás között való erőteljes különbségtétel.


AZ ÜGYVÉDSÉG VÉLEMÉNYE

Előadásában dr. Havasi Dezső megjegyezte: a cégtörvény, illetve a végelszámolási törvény koncepcióját már egy szűkebb körű megbeszélés keretében megvitatták az ügyvédtársadalom képviselőivel, amelynek során különböző vélemények születtek, és a két tervezetet összehasonlítva, örömmel látják, hogy jónéhány kérdésben találkoztak azzal a módosítási javaslattal, amelyet megtettek. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a kérdés horderejéhez képest az ügyvédi körből viszonylag kevesen nyilvánultak meg, majd kifejezte köszönetét azoknak, akik részt vettek benne.

Arra a kérdésre, legyen vagy ne legyen új törvény, fele-fele arányban az a válasz érkezett, hogy bár egetverő kényszert vagy szükségét nem érzik, azonban felvetődött az is, miért ugornának el egy olyan lehetőség elől, amely egy átláthatóbb, szelősebb, könnyebben kezelhető cégtörvényt hozna – mondta.

Hangsúlyozta: nagyon jó lenne, ha a törvénytervezetet valóban együtt tudnák megvitatni a végrehajtási rendelettel, mivel az ördög a részletekben rejlik, tehát nem szeretnének olyan helyzetbe kerülni, hogy a végrehajtási rendelet ismerete nélkül, hasonló körben történő megvitatása, előkészítése nélkül találkozzanak szembe egy sokkal variábilisabb, esetleg nem az ínyüknek megfelelő végrehajtási rendelettel.

Ismertette azt az állásfoglalást is, amelyet a Magyar Ügyvédi Kamara adott válaszul dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter levelére. A MÜK állásfoglalást teljes terjedelemben elolvashatja.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke előadásának hátralévő részében kitért az ügyvédek által jelzett elvi és szövegszerű módosításokra is.