Hosszú ideje megoldatlan gyilkossági ügyekről beszélt a Klubrádióban Kovács Lajos nyugállományú rendőrezredes (képünkön). A volt nyomozó, aki a Fenyő-gyilkosság ügyében is éveken át vezette a vizsgálatokat, elmondta, hogy Magyarországon két-három évtized alatt akár néhány százra is rúghatott a felderítetlen emberölések száma.

A döglött ügyek osztályának egykori vezetője szerint bár volt olyan esztendő, amikor minden gyilkost sikerült lebuktatni, de évente 2-5 ügyben a rendőrök nem tudják megtalálni a tettest. Ha így számolunk, és figyelembe vesszük, hogy a gyilkosok sem élnek örökké, akkor is több tucat elkövető lehet még szabadlábon az országban.

Nem lehetnek nyugodtak a tettesek

Ők tehát megúszták a büntetést, legalábbis egyelőre. Nyugodtak azonban nem lehetnek, mert bármelyik ügyben történhet előrelépés, nagyon sok idő elteltével is. Megjegyezte, hogy az emberölés bűntette alapból 15 év után évül el, de a minősített esetek soha, tehát van értelme az utólagos felderítésnek – véli a volt nyomozó.

Az emberi tényező

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egykori főosztályvezetője szerint hosszú évek után alapvetően három fejlemény hozhat új nyomokat egy gyilkossági ügyben. A legfontosabb, hogy a titokban maradt bűncselekmény elkövetőjének egy idő után nagyot változhatnak az emberi kapcsolatai. Könnyen előfordulhat, hogy azok, akiknek fontos információik vannak a gyilkosságról – tanúk, hozzátartozók, barátok –, de korábban elfogultak voltak, és ezért hallgattak, több év után hajlandók beszélni. Az ügy „szereplőgárdáján” belüli viszonyok ennyi idő alatt alapvetően átalakulhatnak, régi barátok ellenségekké válhatnak, házastársak szétmehetnek és megromolhat a kapcsolatuk.

Új bizonyítási módszerek

A másik fontos tényező, hogy a tudomány fejlődésével a rendőrök új bizonyítási módszerekhez jutottak. Néhány évtizede még szó sem volt arról, hogy az elkövető által hátrahagyott DNS-nyomokat vizsgálják, ma már azonban ezek alapján viszonylag jól azonosító egy személy. Ha tehát egy új ügy gyanúsítottja esetén felmerül, hogy egy régebbi bűncselekményhez is köze lehet, akkor a több éves DNS-nyomokat összevetik a frissen levett mintákkal. A biológiai jelek egyezése pedig egyben a tettes személyének egyezését is jelentheti.

Jogszabályváltozások

A jogszabályi változások is megkönnyíthetik a nyomozók dolgát, például a vádalku, a tanúvédelem vagy az információvásárlás intézményének bevezetése, amik évtizedekkel ezelőtt még nem léteztek a magyar jogrendben – hangsúlyozta az ezredes.

Konkrét esetek

Az elhúzódó ügyekre Kovács Lajos példaként említette a Szlávy Bulcsú-gyilkosság felderítését, amely a maffiahálózatot építő vállalkozó halála után tíz évvel vezetett el az első bírósági ítéletig. Szlávyt, aki nem csak vendéglátózott, de a gyanú szerint védelmi pénzeket is szedett, a Balaton királyaként emlegették, majd 1997-ben nyomtalanul eltűnt. A rendőrök több év múlva találták meg a holttestét egy garázs padlójába betonozva, és jutottak el a gyanúsításokig.

Ugyancsak hosszú idő után kezdett tisztulni a kép az 1994-ben megölt Újlaky házaspár ügyében, az ennek felderítéséhez 19 év kellett. Az ezredes felidézte annak a miskolci férfinak az esetét is, aki ipari alpinista volt, és épp Budapestre tartott dolgozni, amikor magukat rendőrnek kiadó bűnözők igazoltatást színlelve Eger magasságában megállították, majd megölték, kirabolták, a holttestét pedig elásták. Az ügy nehezen indult, és a nyomozása csak hét év után vett fordulatot.

Az idő súlya alatt

Kovács Lajos elmondta, az utólag felderített ügyekben szerzett tapasztalatai azt mutatják, bár vannak kérges lelkű emberek is, de a szabad lábon maradt gyilkosok nagy részét biztos, hogy nem hagyja nyugodni, amit elkövettek, ezzel kelnek és fekszenek akár évtizedeken át. Van, aki egyenesen megkönnyebbül a lelepleződéstől, hogy végre bevallhatja a gyilkosságot.

Olyan is előfordult, hogy egy gyilkos évtizedek után maga ment be a rendőrségre, hogy feladja magát, annyira nyomasztotta, amit elkövetett. Nyíregyházán egy férfinak nagyon megromlott a kapcsolata a feleségével, ami végül odáig fajult, hogy amikor a gyerekük osztálykiránduláson volt, megölte és a fürdőkádban feldarabolta a házastársát. Az asszony testrészeit zacskókba csomagolta, majd biciklivel kivitte a város környékére, és különböző helyeken szétdobálta.

A rendőrség viszonylag hamar rájött, hogy hol érdemes keresnie a megoldást, de bizonyítéka nem volt, a holttestet nem találták és a férj sem tett beismerő vallomást. Miután a rendőrség már régen szorongatta, a férfi egy kórházban találkozott Kovács Lajossal és bizarr ajánlatot tett neki. Azt ígérte, hogy ha az akkor még kiskorú fia felnő, bemegy a rendőrségre és mindent elmond az ügyről. Nagyjából hat év múlva azon a napon, amikor gyereke betöltötte a 18. életévét, jelentkezett a helyi kapitányságon, a folyóson kivárta a sorát, majd részletes beismerő vallomást tett.