Belső viták az igazságügyi szakértők új kamarai törvénytervezete körül

Nincsenek olyan akceptálható egyéni és helyi érdekek, amelyek felülírhatják a közösség, a szakértői rendszer egészének érdekeit – reagált a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke arra az általa obstrukciónak minősített levélre, amelyet öt területi igazságügyi szakértői kamarai elnök küldött januárban az illetékes igazságügyi helyettes államtitkárnak (ide kattintva olvasható). Ebben a törvény előterjesztésének elhalasztását kérték. Agárdi Tamás,a MISZK elnöke szerint (képünkön, balra) a tervezet (a kormány honlapján nyilvánosságra került normaszöveg ide kattintva olvasható) – a tárcának a MISZK által megküldött, a szakértők köréből érkezett javaslatok, észrevételek figyelembevételével – megteremtheti a magas szintű szakértői munka és egy egységes, megfelelően finanszírozott, szolgáltató jellegű kamara feltételeit.

A kormány 2014-ben elhatározta, hogy helyreállítja az igazságügyi rendszerben meginogni látszó közbizalmat. Ezért fogott hozzá az igazságügyi szakértői rendszer átalakításához is. Trócsányi László igazságügyi miniszter akkor úgy fogalmazott, hogy „olyan szakértői gárdára van szükség, amely feddhetetlen, közbizalmat élvez, nem befolyásolható. Ennek a rendszernek az átalakítása jogos társadalmi elvárás.”

Torz, hibás szabályozás nehezítette a kamarai rendszert

Agárdi Tamás, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöke úgy látja, hogy az igazságügyi szakértéssel szembeni fenntartások, kritikák szükségszerű következményei voltak annak a torz, hibás szabályozásnak, amely a működésképtelenség szélére sodorta a kamarai rendszert, és a szakértői presztízs csökkenéséhez vezetett. Ez a helyzet változatlan feltételek mellett nem fenntartható, és olyan gyökeres változtatásokra van szükség, amely visszaadja a szakértői munka hitelét – hangoztatja az elnök, aki szerint a reform kereteit az igazságügyi tárca illetékeseivel együtt, közösen sikerült kialakítani. Így megállapodtak a minisztériummal abban, hogy a szakértőket érintő jogszabályok előkészítésénél, a problémák feltérképezésében számítanak a MISZK közreműködésére. – Ilyen történelmi lehetősége az idén fennállása huszadik évébe lépő kamarai rendszernek még sohasem volt – állítja.

Javítani: konstruktív együttműködéssel, összefogással

– Amikor 2014 őszén megválasztottak kamarai elnöknek, azzal a hittel vállaltam a feladatot, hogy csak és kizárólag konstruktív együttműködéssel, összefogással, és nem obstrukcióval, szűklátókörű széthúzással tudunk tartós eredményeket elérni. Nincsenek ugyanis olyan akceptálható egyéni és helyi érdekek, amelyek felülírhatják a közösség, a szakértői rendszer egészének érdekeit – reagál arra a levélre, amelyet öt területi kamarai elnök küldött januárban az illetékes igazságügyi helyettes államtitkárnak, kérve a törvény előterjesztésének elhalasztását.

Mintegy másfél éves kamarai munka eredményeként született meg az a tizennégy oldalas, az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos dokumentum, amelyben a szakértők, a területi kamarák elnökei által benyújtott javaslatokat is figyelembe véve foglaltuk össze észrevételeinket – hangsúlyozza az elnök, aki sajnálatosnak tartja, hogy három nappal a közös kamarai állásfoglalás elküldése után öt területi elnök felrúgta a demokratikus működés egyik legalapvetőbb szabályát, amely szerint a többségi vélemény mindig primátust élvez a kisebbségi véleménnyel szemben. – A belső vitákat minden szervezeten belül egyszer le kell zárni, és tiszteletben kell tartani a közösen kialakított álláspontot még akkor is, ha annak egyik vagy másik pontjával nem értünk egyet – szögezi le.

Az elnökség: nem hitbizomány

Arra a közbevetésre, hogy az öt területi elnök diszkriminatívnak tartja azt a rendelkezést, amely szerint a jelenlegi területi kamarai elnökök döntő többsége a felállítandó kamarában semmilyen tisztségre sem lenne választható, a következőket mondja: a kormányzat eltökélt a kamara szervezeti és személyi megújításában, ami kétségkívül sérthet egyéni érdekeket. A tervezet „diszkriminatív” módon annyit ír elő, hogy nem választható kamarai tisztségviselőnek az, aki korábban a területi kamara elnökségében a törvény hatálybalépését megelőző nyolc évben, összesen legalább négy éven keresztül elnöki tisztséget töltött be. Csakhogy ez a szabály minden elnökre vonatkozik és abból a tételből indul ki, hogy az elnökség senkinek sem lehet hitbizománya. Arról nem is szólva, hogy a törvénytervezet egységes kamara létrehozását célozza meg, amivel együtt a területi kamarák és a területi kamarai tisztségek is megszűnnek.

A hamis látszat veszélye

Agárdi Tamás erkölcsileg is rendkívül aggályosnak tartja az öt területi elnök akcióját. Ők ugyanis nem a saját nevükben írták meg különvéleményüket, hanem további háromezer szakértő nevében is. Ezzel azt a hamis látszatot akarják valósnak feltüntetni, mintha három nap alatt a szakértők többségét sikerült volna meggyőzniük arról a fixa ideájukról, hogy a készülő törvény „sorozatosan fenyegeti a szakértőket”. – Aligha nevezhető „sorozatos fenyegetésnek” a minőségbiztosítás bevezetése, a szakértői munka értékelése, a fegyelmi és etikai eljárás szigorítása vagy a kötelező adatszolgáltatás bevezetése – sorolja az elnök, aki szerint minden szakértőnek tudomásul kell vennie, hogy színvonalas szakértői tevékenység ma már elképzelhetetlen törvényi garanciákkal biztosított kontroll nélkül! Ez nemcsak a magyar igazságszolgáltatásnak, hanem a szakértői társadalomnak is létérdeke. – Ahhoz, hogy a jövőben elkerüljük az újabb Rezesova-ügyeket, – amelyek súlyos károkat okoztak a szakértői testület minden tagjának és általában a szakértői presztízsnek is – hogy az igazságügyi szakértők szakmailag helyes és pártatlan szakvéleményeket tudjanak készíteni, egy erős, egységes, megfelelően finanszírozott, szolgáltató jellegű kamarára van szükség. Meggyőződésem szerint a törvénytervezet – a tárcának a MISZK által megküldött, a szakértők köréből érkezett javaslatok, észrevételek figyelembevételével – megteremtheti ennek feltételeit, hangsúlyozza végezetül Agárdi Tamás.

A tervezetre január 26- án küldte meg a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara nevében a választ Agárdi Tamás, a MISZK elnöke (a dokumentum ide kattintva olvasható).

Az ügy előzménye az, hogy az igazságügyi szakértők köreiben- miként dr. Turán Zsolt, a BISZK elnöke (lenti képünkön) fogalmazott egy február 8-i sajtótájékoztatón - megdöbbenést váltott ki a tervezet - , bár a törvény szükségességét már jó ideje maguk a szakértők is hangoztatják. Nehezményezte, hogy a kifejezetten nagy terjedelmű – indoklási résszel együtt 144 oldalas – tervezet véleményezésére alig 4-5 napot irányoztak elő a jogalkotók.

Büntet, fegyelmez

A tervezet túlnyomó része büntető szankciók széles tárházát felvonultatva a szakértők fegyelmezésével foglalkozik, s alig szentel figyelmet a szakértői folyamat reformálásának – ezzel a szakmai köztestületként működő kamarákat majdhogynem fegyelmező eszközzé degradálva fogalmazott a kamari elnök.

Jogos igény mind a kirendelők, mint a bíróságok, illetve a peres eljárás alá vont személyek részéről, hogy szakmailag pontos, világos, gyors és közérthető szakvélemény segítse az igazságszolgáltatást – hangoztatta a BISZK elnöke. - A tervezet azon része azonban, mely más szakterületről felkért eseti szakértők alkalmazásáról szól,véleménye szerint éppen hogy az ellenkező irányba mutat.

Minősítve évi 1200 szakértő?

A szakértők minősítésének a tervezetben leírt módja egyszerűen kivihetetlen – sorolta a súlyos aggályokat dr. Turán Zsolt. – A minősítés három éves rotációját figyelembe véve évi 1200 szakértő munkájáról, szakértelméről kellene nyilatkoznia az erre létrehozott három fős bizottságnak, a horribilis munka anyagi és személyi feltételeiről pedig egyáltalán nem szól a tervezet.

Folyamatba épített minőségbiztosítás jelenleg is működik – mutatott rá a sajtó képviselői előtt dr. Turán Zsolt. – A nem megfelelő szakvélemény pótlására lehetőség van, a szakértői tanács kirendelése ugyancsak a minőségbiztosítás eleme. A meglévő rendszer fejlesztése, a lehetőségek bővítése nagyobb eredménnyel kecsegtetne.

Szankcionált statisztika

Sokak felháborodását kiváltotta a negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség terve. Az érzékeny személyes adatok szolgáltatására is kiterjedő kötelezettség elmulasztását kizárással fenyegetnék, ami szükségtelen és aránytalan büntetés - mondta a kamarai elnök..

Véleménye szerint a kamarai költségátalány sem a korábbi elképzelést tükrözve került be a törvény tervezetébe: nem a peres felek fizetnék eljárásonként egy csekély összeg erejéig, hanem a szakértő utalná át díjának adott százaléka alapján. Nem rendezi viszont a tervezet a szakértők díjazását - miként a kamarai elnök értékelte a helyzetet -, eszerint maradna a megalázóan alacsony összeg. Némi vigaszként - fogalmazott - szó van benne a szakértői díj késedelmes kifizetése után járó kamatról, mellőzve azonban a kezdő időpont megjelölését.

Kancellári rendszer?

A kamarák a tagok tagdíjaiból működnek, állami költségvetésből származó forrásuk nincs, ezért szuverenitásukat súlyosan sérti a miniszteri jóváhagyással alkalmazandó főtitkár (kancellár) foglalkoztatásának és beleszólási jogának terve – mutatott rá helyzetükre a továbbiakban dr. Turán Zsolt. – Értékelése szerint ugyancsak csorbítja a kamarák szuverenitását az elnökválasztás miniszteri jóváhagyására vonatkozó passzus. Úgy véli: súlyosan diszkriminatív, alkotmányos alapjogokat is sért az a rendelkezés, miszerint a jelenlegi kamarai elnökök döntő többsége semmilyen tisztségre nem volna választható a majdan felállítandó kamarában.

A törvény a jelenlegi szövegezésében nem segítené sem a társadalmi érdekek érvényesülését, sem a folyamat jobbítását - adott hangot aggodalmának a BISZK elnöke -, mert ezekkel nem is foglalkozik . Ehelyett a hangsúly a kamarai vezetés centralizálására, a demokratikus működés korlátozására, a szakértők fenyegetettségének és anyagi terheinek növelésére, valamint a jelenlegi kamarai vezetők nagy részének diszkriminatív mellőzésére került. A tervezet erőltetett ütemű hatályba léptetése és végrehajtása pedig - mint mondotta - egyenesen kaotikus állapotokat teremthet.

Ezért a területi kamarai elnökök túlnyomó többsége azzal a kéréssel fordult dr. Bodzási Balázshoz, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárához, hogy halasszák el a törvénytervezet beterjesztésének, illetve hatályba léptetésének időpontját, fogadják el tárgyalási kezdeményezésüket és tegyék lehetővé a tervezet átdolgozását a szakértői kar véleményének figyelembe vételével.

A ténybírók egyenrangúsága

Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint milyen következménnyel járhat, ha a tervezetet mégis érdemi módosítások nélkül szavazzák meg, dr. Turán Zsolt azt mondta, hogy az végső soron a szakértő szakmai függetlenségét veszélyezteti, ami ugyanolyan fontos, mint a bírói függetlenség. Ezt a következményt a rendszernek eleve ki kellene zárnia. A szakértőt valaha ténybírónak nevezték, ami jól érzékelteti az igazságszolgáltatásban betöltött egyenrangú szerepét.

Érdekelte az újságírókat az is, hogy a kamarák szerint mennyi idő kellene a törvény zökkenőmentes bevezetéséhez. A BISZK elnöke válaszában rámutatott: sok az elvarratlan szál, ezért az átalakulásra megjelölt április 1-je és július 1-je közti időszak biztosan túl kevés, kivált úgy, hogy a finanszírozási háttérről szó sem esik.

Az új kamara optimálisan a jövő év január elsejével indulhatna - mondotta dr. Turán Zsolt, a BISZK elnöke -, az átmeneti időszakban pedig a regionális kamarák látnák még el a feladatokat.