A brit The Guardian lap által megszólaltatott férfi az Amerikai Automobil Szövetségen keresztül kérte a biometrikus szolgáltatást, a használatát pedig nagyon egyszerűnek nevezte. Ennek segítségével a fogyasztók bekapcsolhatják mobiljukat, beléphetnek fiókjaikba az ujjlenyomatuk, arcuk vagy hangjuk segítségével. (Akár agyhullámok segítségével történő beazonosítás is lehetséges!) Sokan fellélegezhetnek: a biometrikus azonosítás végre nem arra épül, mire tud visszaemlékezni az ember, hanem arra, ki is ő valójában. Mindenki fel tudja idézni az érzést, amikor dühösen próbálkozott a harmadik fajta jelszóval, azon bosszankodva, hogy bár az ő fiókjáról van szó, mégis számára nehezítik meg az ahhoz való hozzáférést.

A jelszavas rendszer tarthatatlanságát fejtegette a Calgary Egyetem professzora, Thomas Keenan biometrika-szakértő is. „Erre támaszkodtunk negyven évig, de az embereknek ma már olyan sok és bonyolult jelszavuk van, hogy többé nem lehet ezeket észben tartani. A testrészeidet viszont nem tudod elfelejteni, és ezeket jóval nehezebb is duplikálni vagy ellopni” – jelentette ki Keenan.

Mindezt tudja az Apple ujjlenyomat-hitelesítője, a Touch ID is, amit az iPhone 5s-sel dobtak piacra 2013-ban, és hasonló képességekkel rendelkezik a Microsoft legutóbbi operációs rendszere, a Windows 10 is. A Biometrics Research Group szerint 650 millió ember fog használni biometrikai azonosítást mobileszközön 2015 végén.

De nemcsak mobilokról és operációs rendszerekről van szó: ATM-ekre, gépjárművekre és aktatáskákra is felszerelhető a technológia, így mindegyik esetében elég lehet az ujjlenyomatunk a hozzáféréshez. Jövő év januárjától pedig a Sentinl cég elkezdi árusítani az Identilockot, amelynek segítségével a ravaszt csak akkor lehet majd elsütni a fegyveren, ha tulajdonosa ér hozzá. Az ujjlenyomatos azonosításon túl íriszszkennert a Fujitsu egyes, a japán piacon elérhető termékei használnak, szívdobbanást pedig a Nymi okoskarszalag néz. Itt, amikor a használó leül számítógépe elé, a karszalag automatikusan elküldi adatait a gépnek, és annak zárása feloldódik.

Ujjlenyomaton túl íriszmintát és az arc másolatát is lehet majd használni azonosításhoz, sokan viszont óvnak az adathalászoktól. „Ha a biometrikus információkat tömegesen tárolják, azokat továbbra is el lehet majd lopni, a felhasználó pedig elveszítheti felettük az irányítást” – fejtette ki az Electronic Frontier Foundation nevű digitális jogokkal foglalkozó csoport ügyvédje, Jennifer Lynch. A szakértő az áruházaknak a tolvajok kiszűrésére használt arcfelismerő rendszere kapcsán is szkeptikus, mint mondta, ez a magánélethez való jogot is fenyegetheti.

A biometrikus adatok ellopása esetén pedig tehetetlenek vagyunk, ujjlenyomatot vagy íriszmintát lecserélni nem lehet. Márpedig végső soron bármilyen személyes adat eltulajdonítható: 2015 szeptemberében például 5,6 millió amerikai szövetségi alkalmazott ujjlenyomatát lopták el. A német Chaos Computer Club egyik hackere, Jan Krissler pedig egyszerűen távolról lefotózta a német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen kezét egy sajtótájékoztatón, majd ez alapján lemásolta az ujjlenyomatát. Az eset kapcsán pedig még viccelődött is: „ezek után a politikusok feltehetőleg inkább kesztyűt viselnek majd, ha a nyilvánosság előtt beszélnek.”

Azért abban legalább megegyeznek a szakértők: nem kell egy olyan disztópiát elképzelnünk, amelyben a tolvaj majd levágja az ujjunkat, hogy így hozzáférjen okostelefonunkhoz. Akkor már egyszerűbb kést szorítani a másik torkához: kevesebb vérrel jár, az áldozat nem üvölt olyan hangosan és hasonló eredménnyel jár – csillogtatta meg fekete humorát a The Guardian által megkérdezett szakértő.

(Forrás: The Guardian, Magyar Nemzet)