Sajtóperek helyett helyesebb lenne médiatartalom-kiigazítása iránti perekről beszélni, mert a nyomtatott és elektronikus sajtón túlmenően – a tudomány fejlődése következtében – számos olyan digitális eszköz áll rendelkezésre, amely médiatartalmat hordoz, és amelynek következtében helyreigazítási kérelmet lehet előterjeszteni a jogsértővel szemben - hangsúlyozta egyebek között dr. Lábady Tamás (képünkön) egyetemi docens, volt alkotmánybíró a Nem vagyoni kártérítés versus sérelemdíj című konferencia nyitó előadásában.
Meglátása szerint a mai társadalom tagjaiban a szenzációéhség, az indiszkréció, a kíváncsiság, a pletykaszomj és a tolakodó tapintatlanság olyan helyzetet teremtett, amelynek következtében a személy teljes intimitása és egész magánélete a médiai nyilvánosságára kerülhet. Olyan eszközök állnak ezen intézmények rendelkezésére, mint például a pszichoanalízis, a grafológia, a hazugságvizsgálat, amelyekkel a személyiség teljes valósága felszínre hozható.
A sajtóperrel nem kapcsolható össze a sérelemdíj iránti igény – emelte ki, majd hozzátette: tipikus az, hogy a sajtópereket követően, főként, ha a felperes sikerrel perel, sérelemdíj iránti igényt terjeszt elő.
A sajtóperek megjelölés nem jogi kategória fejtette ki álláspontját dr. Pataki Árpád (képünkön) kúriai bíró, aki előadásában kitért a sajtó működésével kapcsolatos személyiségi jogi perek egyes aspektusaira is. Beszélt a becsület és jóhírnév védelméről - illetve arról, hogy az igazmondás mikor jár jogi veszélyekkel -, valamint a magánszféra védelméről, a képmás és a hangfelvétel védelmének új szempontjairól, néhány szóval pedig a közösséget ért jogsértés egyéni érvényesítésének új lehetőségéről.
Nagy felzúdulást keltett a sajtóban a képmáshoz és hangfelvételhez való jogvonatkozásában, hogy az új Ptk. szabályai szerint már az elkészítéshez is kell az érintett hozzájárulása. Mint mondta: ez olyan értelemben nem jelentett szigorítást, hogy a jogalkotó csupán a bírói gyakorlatot foglalta kódexbe, ugyanis addig is kettős hozzájárulás kellett. A korábbi megfogalmazás szerint a személyhez fűződő jogok megsértését jelentette a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés, most pedig az a szabály, hogy a képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
Változatlan a gyakorlat abban, hogy a hozzájárulás írásban, szóban, ráutaló magatartással is megadható, tehát nem akar a bíróság az élettől teljesen elrugaszkodni, és minden esetben írásos hozzájárulást kérni – fogalmazott.
Az internetes tartalmak megítélésének bírói gyakorlatban történt változásait dr. Bodolai László (képünkön, fent balra) ügyvéd ismertette. Jogesetek bemutatásával világította meg azokat a problémákat, amelyekkel ügyvédként a sajtó részéről találkozott.
Az emberekben kialakult az a tévhit, hogyha indítanak egy rágalmazás és becsületsértés miatti büntetőeljárást is a személyiségi jogi per mellett, akkor az előrébb fogja vinni a saját ügyüket. A büntetőügyeket nem érdemes azért megindítani, hogy valamivel jobb legyen a polgári per megítélése – vélekedett előadásában dr. Cserni János (képünkön, fent jobbra) bíró .
A konferencia kerekasztal beszélgetéssel zárult, amelyen részt vett Rádi Antónia közismert oknyomozó újságíró is.
Címfoto: www.boweryboyshistory.com
Portré fotók: PanPress
